Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)
Bevezető
/ átszervezése. S nem utolsósorban arról sem, hogy milyen számban állnak rendelkezésre megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok. De egy ilyen, a napi igazgatási munkában jól hasznosítható, teljes körű felmérést a béketárgyalásokra való előkészületek is motiválhattak. A Központi Statisztikai Hivatal valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levélváltása alapján annyi bizonyos, hogy a fölmérés következő évi lebonyolítását már 1942 őszén tervbe vették, amit az országgyűlés jóvá is hagyott. 37 Az adatfölvétel az 1943. október 31-ei, illetve november 1-jei állapotot rögzíti. A dokumentum a fölvett adatokat három nagy csoportba - az iskolákra, a tanulókra és a tanárokra - rendszerezve tartalmazza. Formailag elkülönülnek a trianoni Magyarország vármegyéire, illetve a visszatért területekre vonatkozó adatok. A vármegyéken belül településenként számbavett iskoláknál azok jellegét - felekezeti, községi, társadalmi - is föltüntetik. A tanulók esetében megadják azok összlétszámát, anyanyelvi megoszlását, valamint azt, hogy hányan, és mely nemzetiségi oktatási formában vesznek részt. Hasonló információkat tudhatunk meg a tanítókról is. Az egyes oktatási formák jelölésére a táblázat fejlécében rövidítésekkel történik utalás. A 25.370/1941. VKM. sz. rendeletet alapul véve, az A - a tisztán anyanyelvi, a V - a vegyes tanítási nyelvet jelenti. A rendelet 3.§-ára való utalás az ún. C típust jelöli, e szerint az érintett kisebbség minden tantárgyat magyarul tanul, anyanyelvét ebben az esetben külön tantárgyként tanulhatja. Azokon a helyeken, ahol csak magyar tagozat létezett, az illető kisebbség nyelvét a tanításban kisegítő nyelvként kellett alkalmazni. Erre utal a kny. rövidítés. A községenkénti adatsorokat területi összesítő táblák követik, ami egy-egy nagyobb területre vonatkozó tájékozódásunkat segíti. Miután az összeírás lebonyolítására vonatkozó utasítás nem áll rendelkezésünkre, így nem tudjuk feloldani a zárójelben megadott számokat. Egyéb olvasási, vagy értelmezési nehézséget is minden egyes alkalommal jelzünk. A közlés technikai részleteiről a következőket kell elmondanunk. Az összeírást teljes terjedelmében, gyakorlatilag betűhíven közöljük, csak a nyilvánvaló elírásokat javítottuk. Meghagytuk a községek sorrendjét ott is, ahol a szoros abc-rendje fölborul. Több helyütt nem egyeznek az adatok számszerűleg sem, ezeket szintén nem javítottuk. Ott, ahol egy településen belül több népiskola is működött, csak az első előfordulásnál írtuk ki a község, város nevét. Ezt követően beljebb kezdve, az összeírásban föltüntetett utca, vagy egyéb megjelölést meghagyva következnek az egyes iskolák. Hiányzott a bunyevác iskolákra vonatkozó területi összesítő. Ezt, az iskolák viszonylag kis száma, áttekinthetősége miatt, nem pótoltuk. A kötet használhatóságát mutató készítésével kívántuk segíteni. Érdekességként ide kívánkozik néhány szó a dokumentum föllelésének körülményeiről. A nemzetiségi oktatás 1945 utáni történetével foglalkozva kutatásokat végeztem a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi osztályának iratanyagában. Ezen a helyen, az 1970-es évek iratai között találtam rá a most közölt összeírásra, ami, valószínűleg annak köszönheti megmaradását, hogy egy minisztériumi tisztviselő a VKM. iratanyagának az Országos Levéltárba történő átadása előtt magához vette. így kerülhetett jóval későbbi időszak irataival az akkori Új Magyar Központi Levéltárba, és így menekülhetett meg attól a tűztől, amely MOL VKM Tanügyigazgatás. 6. tétel.
