A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)
Bevezető
A két háború között még Szabó Kálmán is teljes áttekintést szerezhetett az egykori jegyzőkönyvekről. Tekintettel arra, hogy sokat kutatta ezt az anyagot, és fejlett kritikai érzéke volt, jegyzetelése során több igen hasznos észrevételt rögzített egy-egy időszakról. Ezek egy része az eltűnt jegyzőkönyvek tartalmára, az ott felsorolt eseményekre, más részük pedig a korabeli adminisztrációra vonatkozik. Annak ellenére, hogy ezek nem szó szerinti idézetek, célszerűnek látszott a kötet záró részeként mind a szöveg tartalma miatt, mind pedig Szabó Kálmán iránti tisztelet révén ezen alkalmi megjegyzéseket is közreadni. Itt is utalnunk kell arra is, hogy a mezővárosi magisztrátusok feladata és hatásköre ezekben az évtizedekben kiterjedt az alsófokú jogszolgáltatásra is. Ezért a főbíró és a tanács közigazgatási és igazságszolgáltatási munkája során keletkezett írásos anyag gyakran vegyült. A büntető ügyeket tartalmazó jegyzőkönyvek között sok közérdekű döntés szövege, kivonata is meghúzódik, és a közigazgatási tevékenyég menetét rögzítő tanácsi jegyzőkönyvek lapjaira is került több büntetéssel kapcsolatos vizsgálati anyag és határozat, amelyek viszont a korabeli erkölcsi- és közállapotokat viágítják meg. Ennek kirívó megnyilatkozása az 1755. évi anyagon belül érződik, amikor az év egészében minden közüggyel, közigazgatással kapcsolatos feljegyzést a büntetőjegyzőkönyv lapjairól másoltak ki. 1 Tehát nem lett volna szerencsés, ha tisztán formai okokra hivatkozva sok közérdekű döntést mellőztünk volna. A válogatáson belüli néhány látszólagos következetlenség hasonló okokból adódik. Tekintettel arra, hogy a publikált részek forrásai ugyanazok mint az első kötet esetében, érthető, hogy a jelzetek is megegyeznek az ottaniakkal, így ezekre itt felesleges lenne ismételten kitérni. A kapcsolódó apparátus összeállításánál is ugyanaz a törekvés érvényesült. Ismét indokolt volt a leggyakrabban előforduló latin és latin eredetű szavak jegyzékének összeállítása, a publikált anyagon belül előforduló fontosabb mértékegységek és a gyakoribb pénznevek ismertetése. A gyorsabb tájékozódást itt is egy tárgy- és válogatott névmutatós segíti. Pontosan nem lehet tudni mi célból másolta ki a múlt század végén Szilády Károly az 1746-1758 közötti évek tanácsi jegyzőkönyveinek tartalomjegyzékét. Tény, hogy szerencsére ez is ránk maradt. E néhány oldalnyi rész itt történő közlése több szempontból is indokolt. 2 1 1755-ből 24 ügyre vonatkozó feljegyzés gyűlt össze, de ezek kivétel nélkül közügyek, illetve ehhez igen közelálló téma: a földesúrral való kapcsolattartás. ' l Kecskemét város Levéltára. XV. 22. Szilády Károly könyvtáros kecskeméti vonatkozású feljegyzései. I. XLIII.