A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Az 1746-1758. évi jegyzőkönyvek tartalomjegyzéke

462. lap Halasi út táján - maga ültette - szöllő. 483. lap Fradesanszki Imre gombkötő. 484. lap Mays Mátyás kötélgyártó. 494. lap Korhán tava mellett levő szöllő. E tartalomjegyzék több olyan jegyzőkönyvi témára utal, amelynek szövege sajnálatosan nem áll rendelkezésünkre, de mindenképpen segít annak érzékeltetésében, hogy egyáltalán milyen ügyek rögzítését tartotta szükségesnek vagy kötelezőnek ezen szövegrész lejegyzője. Felfigyelhetünk arra is, hogy a szövegközlés során az itt fellelhető ügyeknek csak a töredéke kísérhető nyomon. Az is kétségtelenné válik viszont, hogy Szilády Károly több esetben nem tartotta indokoltnak a jegyzőkönyvben rögzített ügynek a tartalomjegyzékben történő feltüntetését. Azaz a jegyzék nem teljes, hanem bizonyos szempontok alapján történő válogatás csupán.

3 Ezt nemcsak a közölt lapszámok alapján lehet megállapítani, hanem a kötetben fellelhető szövegrészekkel történő összevetés révén is. Pl. 1748-ban a 49. oldalon rögzítették az egyik vendégfogadó bérletével kapcsolatos ügyre vonatkozó határozatot is. Az 52. oldalon a felsoroltakon kívül rágalmazásért szabtak ki büntetést stb., amelyek Sziládynál nem szerepelnek. Az egyik legfontosabb megfigyelés e tartalomjegyzék alapján mindenképpen az lehet, hogy a kb. ötszáz oldalnyi terjedelmű kötetbe 12 év jegyzőkönyveinek adatai kerültek/' Tehát átlagosan mindössze negyven oldalnyi lehetett egy-egy év jegyzőkönyveinek terjedelme! Ettől egyes években érthetően számottevő eltérés tapasztalható. Az 1746. évi jegyzőkönyvi anyag e jegyzékben feltüntetett oldalszámok alapján csupán 23 oldalnyi. Alig terjedelmesebb a következő év anyaga is. Az 1747. évi már 40 oldal, és az 1749. évi viszont már 110 oldalnyi. Tehát az eltérések, az egyes évek anyagának terjedelme közötti különbségek igen jelentősek.

5 :1 A tartalomjegyzék összeállítása során figyelme mindenekelőtt az ingatlanok adásvételére, a céhek életére, járványokra, természeti csapásokra stb. irányult. 1 Az első kötet bevezetőjében található jegyzék alapján nyomon követhető, mely évek anyagai kerültek egy kötetbe. Láthatjuk, hogy a XVII-XVIII. században az esetek nagy részében több év anyagát kötötték egybe. Nem ritka a sok év anyagát, tartalmazó kötet. Pl. a 18., amely az 1677-1690 közötti jegyzőkönyveket lógta össze, a 24. kötet az 1718-1727. évi anyagot. E jegyzék szerint is a 29. kötet az 1746-1758. évek feljegyzéseit tartalmazza. 5 1755-ben alig több mint 20 oldal, 1756-ban is kb. 30 oldal terjedelmű a bejegyzett anyag.