A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Szövegközlés

Urrétjét minden esztendőben hasznavehetetlenné teszi a víz, tehát leeresztését elhatározzák. Tjk. 1810. 230. sz. - Sz. fv h. 1810. Vacsi kocsmát ifj. Kaláts István további 3 évre, évi 1000 frt bérért magának kéri, mivel azt ő építtette újra s ki nem használhatta. Mivel azonban bérét rendesen nem fizette, Lánzó Istvánnak adják 1500 frt évi árendáért, a hozzátartozó szántó és legelővel, a következő feltételekkel: 1. Az árendát félévenként előre fizesse. 2. Az épületet jó karban tartva eredeti állapotában adja majd vissza. 3. Az erdőt sem ő, sem családja nem használhatják és rongálhatják. 4. Vadászat neki és családjának tilalmas. 5. Amennyire lehetséges, jóféle kecskeméti bort mérjen. Tjk. 1810. 254. és 268. sz. - Sz. K. h. 1810. április 1. (Czollner Mihály a status szükségére 100 formális simpla aranyat

!5üö ajándékozván az insurrectió alkalmával, a király megelégedését egy külön összehívott gyűlésen tolmácsolja, buzdító szavakkal irsai Szabó János főszolgabíró, a nádori ispán parancsolatára.) Tjk. 1810. 241. - Sz. fv h. 1810. (Bábasszony Szabó Erzsébetet Halas város kérelmére elengedik, mert a városban úgyis van több tanult bába.) Tjk. 1810. 287. sz. Formális arany: ténylegesen kivert érem. Szokásos volt kétszeres, sőt tizsszeres értékben is verni aranypént. Ezért, beszéltek szimpla, kettős és tízes aranyról is.