A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Gyakoribb pénznevek

GYAKORIBB PÉNZNEVEK Arany: A magyar arany azonos a magyar aranyforinttal, amit neveztek dukátnak is, a leghíresebbé vált veret Körmöcbányán készült. Károly Róbert pénzreformja óta 1 727-ig ez volt Európa legjobb minőségű aranypénze. Az ezüstpénzek értékének és nemesfémtartalmának romlása miatt a XVI-XVIII. században értéke, ágiója azokkal szemben folyamatosan nőtt. Egy (simpla), kettő és tíz arany értékű veretek voltak forgalomban. Dénár: Régi magyar ezüstpénz, amit általánosan elterjedt régi minták alapján vertek. A XVII. században gyakorlatilag váltópénz lett. Az ezüst tallérhoz és az aranyforinthoz viszonyított értéke fokozatosan csókkent. Garas: Az elnevezés vidékünkön gyűjtőnév volt. Amennyiben nem illették valamilyen jelzővel, akkor a század elején 15 krajcárost jelentett. A század derekán a korábbi kisgarast értették rajta, amelynek értéke 3 krajcár volt. Egy időben ismert volt még az öreggaras és a kongógaras is. Kispénz: A félkrajcár, azaz a dénár szinonimájaként használták. Körmöci arany: A magyar aranyforint évszázadokon át az önálló magyar államiság jelképévé vált. Az osztrák, a császári arannyal szemben Körmöcbányán verték, innen kapta nevét. Krajcár: Az Austrian belül végrehajtott pénzreformok során különféle krajcárveretek jöttek létre. Hálunk 1659-től voltak forgalomban: eleinte 15, 6. 3 és 1 krajcárosokat veretek. Vidékünkön a XVIII. században egy krajcárt két dénárban számoltak. Magyar forint: Eredetileg egy arany értékű volt, a XVIII. században a magyar forint már csak számítási pénz: 100 dénárral volt egyenértékű. A század második felében már egyre ritkábban használták. Magyar pénz: A dénárt nevezték így gyakorta (szemben a német krajcárral). Máriás garas: A XVII. század végi pénzreformok során a 17 krajcáros véretekre Szűz Mária és a gyermek Jézus alakja került. Erről kapta