A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. 1712–1811. - Forrásközlemények 2. (Kecskemét, 1998)

Szövegközlés

A magyar és német juhok tartásának rendszabása, a melyet Kecskemét városa készített. Ezentúl senki sem tarthat juhait ugy, hogy haszonbérbe adja, hanem díjazott juhászok által. Senki a közlegelön a juhoknak istálót, hazat és más épületet nem épittethett, és saját földjén állithatja fel. Több német juhot sem tarthat mint magyar juhot. Régi szokás szerint a juhokal vemhesség idejétől kaszálásig mindkét fajta fejős juhot csupán csak a közlegelön szabad fejni, ha pedig a kaszálás bevégződött mindenki tartozik a fejős juhokat saját földjére áthajtani. A nem fejős juhokat és bárányokat Szentgyőrgy naptól kezdve a pusztákon szabadon legeltethetik, nyáron keresztül Dömötörig, azután minden réten szabadon legeltethetik. Tjk. 1775. - Sz. fv h. 1776. február 6. Budán és Körösön tanult Andreas Teller órásmester az itt maradásra engedélyt kap, mivel a városban 'professzus'

723 órás mester még nincsen. Tjk. 1776. - Sz. K. h. 1776. április 3. Főbiró idősb Deák Mihály és etc. ... együtt lévén; ez előtt negyedfél esztendővel Dobsai Halász Dániel és Halász Lajos uraknak Luja Fap János és Jaczó Demeter Fiaczi Tót Gergely fundusán épitett házat eladván, azonban vásáros Deron József háza parochiális házzá tétetvén, Deron József ezen görög házba szállíttatott, de mivel ezen ház boltjaival és minden appertinentiáival

724 Deron József régi házánál egy ezer forinttal feljebb becsültetett és ennek lefizetésére magát kötelezte, azért ámbár a görög házért a communitas cassájából 4500 forint kifizettetett, mindazálal Deron József háza felén fekszik a városi cassának nem több, hanem 5500, idest három ezerötszáz forintja, melyet a városi cassa azon házból fog bevárni. Tjk. 1775-1785. 55. - Szilády K. m. B. LIX. 13 Kitanult, hivatásos. 14 Tartozékával.