A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
BEVEZETŐ
A magyar történettudomány számára katasztrófával felérő veszteséggel, vadászkasztályban tönkrement felbecsülhetetlen értékű kulturális anyag sorsával 7 a város Polgármesteri Hivatala csak 1947-ben foglalkozott hivatalosan. Az ezzel kapcsolatos határozat szövegét azért is szükséges itt közreadni, mivel elfogadható pontossággal rögzíti a kiszállított és elpusztult iratokat, illetve a tanácsi jegyzőkönyvekről, a különféle nyilvántatásokról és az un. Zárt levéltár anyagáról több hasznosítható tájékoztatást is ad. H "Kecskemét thj. város polgármesterétől. Közművelődési, társ. pol. és katonai ü. o. Városháza 1. 13. Tárgy: A levéltár történeti anyaga megsemmisülésének hivatalos megállapítása. 3074/1947. III. Határozat. Az 1947. február 14-én tartott számonkérő szék elrendelte, annak hivatalos megállapítását, hogy a légiveszély miatt a levéltárnak 1944. április havában a Koháryszentlőrinci-major pincéjében elhelyezett anyagából az 1944. október hó végi harci esemény során mi semmisült meg. A 8.951/1944. V. sz. határozat a Koháriszentlőrinci vadászház pincéjénél a veszélyeztetett levéltári és egyéb kiürítés alá vont anyag elhelyezése céljából sürgős átalakítási munkálatok befejezése után az átalakított helyiségeket azonnal fel kellett használni a lego, fellazítással kapcsolatos elhelyezésekre. A főépület alatt lévő I. sz. pincét a levéltár részére jelölték ki. 7 A vadászházba kiszállított felbecsülhetetlen kulturális értékek pusztulása fölött érthetően sokak nem tudtak nyugovóra térni. Bár az Őrzést az utolsó hetekben egy kisebb magyar katonai egység látta el, a katasztrófának, az épület megsemmisülésének közvetlen szemtanújáról nem tudunk. A különféle jelentések és elbeszélések arra sem térnek ki, hogy a vadászkastély az 1944. október 10-i Kecskemétig hatoló szovjet ék támadása során pusztult-e el, vagy október végén a város közelében kialakult frontharcok áldozata lett-e. Dr. Rusvay Kálmán, a város akkori állatorvosa, aki e mezőváros állattenyésztésének történetével is behatóan és eredményesen foglalkozott, évekkel később a kastély területén kisebb ásatást is végzett. Elmondása szerint a pincékben volt ugyan kisebb mennyiségű hamu, amely az épület összeomlása alkalmával keletkezett tűzre utalt, de távolról sem olyan mennyiségű, amit a 30 ládába zárt papírtömeg indokolt volna. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a feltárás során sem a jegyzőkönyvek rézvereteivel, sem a múzeum népvándorláskori anyagában lévő réz, bronz, vas, ezüst és arany tárgyak összeolvadt, vagy rongálódott darabjaival nem találkozott. Bár a korai és a késői kőkorszak tárgyai közül is több volt eredetileg a kimentett anyagban, nem akadtak egyetlen ilyen eszközre sem. Ennek alapján ő, és vele együtt többen olyan véleményt fogalmaztak meg, hogy az anyagot vagy az őrzésre kirendelt magyar katonaság, vagy a német egységek, esetleg a szovjetek szállították el, hisz annak rendkívüli értékéről bárki azonnal meggyőződhetett. 8 Joggal feltételezhető viszont, hogy dr. Qarzó József főlevéltárnok néhány jelentős iratot vagy a csomagolás miatt felmerült nehézség miatt, vagy egyéb indokból nem rakott a ládákba, és ennek köszönhető, hogy a lajstromban feltüntetett iratok egyegy kisebb része fennmaradt. Pl.: a fémdobozba zárt céhirat.
