A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)

SZÖVEG KÖZLÉS

volna, mind két fél hitit, kezét adta, hogy azon megállanak, valamelyet mi az ő dolgokban igaz törvény útja szerént jó lelkiismerettel találunk. Isten legyen mindnyájunkkal. Amen. Tjk. 1658-1664. 53-55. o. - Szilády K. m. A. 32-33. o. 1662. február 13. Biró György uram főbiróságában az fejül megirt törvény szerint az mely hat ökröket adtak volt Kis Péterek Vörös Gergelynek tall. 84. osz­tották fel az város asztalán Kis Péternek is 42 tallér, az öccsének, Kis Györgynek is jutván tall. 42. Voltának jelen Csebe Pál, Csebe András, Bodó Lukács, (?) Mihály, Sárközi János, Gera Mihály. Tjk. 1658-1664. 22. o. -- Szilády K. m. A. 13. o. 1662. február 28. Az minemű darab föld vagyon Varga András és Császár István me­zei kertje között, azon mind az két fél nagy háborúban vannak, minde­nik övének tartván azon darab földet. Azonban egyik sem mer hittel róla megmondani. Az mi törvényünk igy délibérait felőle. Hogy mind az két fél övének praetendálja azt az földet, tizenötöd napok alatt egyik, akármyleik bizonyítsa meg elegendő bizonyságokká saját földének lenni, avagy valamelyik esküdjék meg felőle, kit ha nem cselekednének ezen tizenöt nap alatt, elmaradnak az föld mellől, egyik se éljék, hanem azt az közben levő pörös földet adják egy sze­gény embernek s had éljen rajta. Coram judice primario Georgio Biró et ceteris juratis civibus. 197 Tjk. 1658-1664. 55. o. - Szilády K. m. A. 32-33. o. 1662. március 1. Deák Mihók megházasulván, anyjától elment feleségéhez, az me­lyen az anyja Deák Jánosné megháborodván, semminemű jókból nem akarta részeltetni fiát Deák Mihókot. Az melyért törvény eleiben költenek, fogott törvénybirákat hozván városunkban. Előállván azért Deák Mihók azt feleié, ő az atyja jószágából az anyjának az nyolczadrészt kiadja, azontúl az többit kétfelé osztja az öccsével Deák Istókkal. Az anyja viszont azt monda, az ő urával azokat az jókat egyenlőképpen kereste. Ura életében eleitől fogva az ő gondviselése volt rajta, azért ő azt nem engedi holtáig mig ura híre nevét viseli, 197 Bíró György főbíró és a többi esküdt jóváhagyásával, láttamozásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom