A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)

SZÖVEG KÖZLÉS

(Beíratták a marhavételt.) Két meddő tehén árra 9 forint. A kik Budarul haza szöktenek az fahordasbúl és bírságra írta az Kadia 19-en 2 f., 3 f., 3 f. 10 d., 5 f. kinek mi bírsága lett. 7. die Novembris. Süvegh István szolgája György fizet 3 f. bírságot azért hogy Sárközy Lukács házánál öszve vesztek és Kecsegés Mátét megsértették, György szolga fizetett 3 f. ebből ment ki a hücset. 4. lap. Szűcs Benedek ugyanazért (verekedésért) fizet 3 f. 79. den., ebből is kiment az hücset. Borbély István fizet három ezüst tallért

35 ugyan ezért (verekedésért), ebből is kimegy a hücset. Torkos István nyert torvénnyel Szellő Pál, Szűcs Tamás juhásza 1 ftot, meg fogtatta érette. Oláh István nyert a Pálkay birón 16 ftot. Thatár Miklósné 1 for. bírságot fizet azért hogy Csebe Jánost meg szidta hogy nem hagyta őtet a malomra

36 fogni.

37 5. lap. Sotra Miklós 3 f. bírságot azért hogy az felesége tized népét

38 megszidalmazta, ebből ment ki a Kadiának den. 128. Kaloda váltság den. 48. ezen kivül a mi maradt az Városnak és az Uraknak. 7. lap. Ismét 2 f. birság a malom sorért meg verekedőre (?). nagy formátumú és értékű ezüst pénz, amely a XVI. században nálunk is igen népszerű lett. Kecskeméten megfelelő víz hiányában még hosszú ideig kizárólag un. szárazmalmok voltak használatban, amelyeket lovak, ritkábban ökrök igénybevételével működtettek. Bővebben I.: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1994. 181-188. A megfogalmazás arra enged következtetni, hogy a város malmát saját igaerővel működtethették a gazdák. Ebben akadályozhatta meg Tatámét Csebe János. Ipar, mesterség cím alatt HORnYIK az alábbi formában is megörökítette ezt az esetet feljegyzéseiben: "Thatár Miklósné bírságban marad, hogy a malom sorra jutni őt nem engedő Csebe Jánost megszidja, emez viszont azért, hogy amazt megverte. Malmaink voltak." A tizedest, aki a városrészt a tanács megbízásából ellenőrizte.