A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)

GYAKORIBB PÉNZNEVEK

GYAKORIBB PÉNZNEVEK Arany: A magyar arany azonos a magyar aranyforinttal, nevezték dukátnak is. A leghíresebbé vált veret Körmöcbányán készült. Károly Róbert pénzreformja óta 1727-ig ez volt Európa legjobb aranypénze. Az ezüstpénzek értékének és nemesfémtartalmának romlása miatt a XVI-XVIII. században értéke, ágiója azokkal szemben folyamatosan nőtt. (A XVII-XV1II. század pénzforgalmára és pénznevekre vonatkozóan 1. bővebben: IVÁNYOSI-SZABO Tibor: 1986/a, illetve 1979. Dénár: Régi magyar ezüstpénz, amit általánosan elterjedt régi minták alapján vertek. A XVII. században gyakorlatilag váltópénz lett. Az ezüst tallérhoz és az aranyforinthoz viszonyított értéke fokozatosan csökkent. Garas: Az elnevezés vidékünkön gyűjtőnév volt. Amennyiben nem illették valamilyen jelzővel, akkor 15 rajcárost jelentett. Megkülönböztettek aprógarast, kisgarast, kongó garast, máriásgarast. Valamennyi ezüst krajczárveret. A kisgaras 3 krajcárt ért. Magyar forint: Ebben az időszakban már csak számítási pénz volt. Mivel igen sok külföldi pénz is forgalomban volt ezekben az évtizedekben, ezek értékét átszámolták magyar forintba. Elvileg száz dénár értéket képviselt. Magyar pénz: A magyar dénárt is gyakorta nevezték így. Máriás garas: A XVII. század végi pénzreformok során a tizenhét krajcáros véreteken Szűz Mária és a kis Jézus volt látható. Erről kapta nevét ez az ezüstpénz. 34 pénzes garasként is nevezték. A következő században vált igazán közkedveltté. német forint: Azonos a rajnai, vagy más néven rénes forinttal. Pénz: Olykor a dénárt nevezik így. Poltura: A XVI-XVII. században a magyarnál gyengébb minőségű lengyel pénzek igen jelentős teret kaptak a magyar pénzforgalomban. A poltura fél garassal, azaz másfél krajcárral