Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
ni. A város késlekedő magatartása miatt azonban előfordulhat, hogy nemcsak főreáliskolája nem lesz Kecskemétnek, de még az alreáliskolát is elveszítheti. Cegléd városa még 1872-ben jelezte, amennyiben Kecskemétről az alreáliskolát ide áthelyeznék, azonnal hajlandó kész és célszerű helyiségeket az állam rendelkezésére bocsátani. Kecskemét több polgára is annak a véleményének adott hangot, hogy aggódik az alreáliskolába járó fia miatt, mert ha az elemi iskolai osztályok elvégzése után az alreáliskolába kívánja járatni gyermekét, és annak sikerül is elvégeznie az alreáliskola négy osztályát, a még hátralevő két osztály miatt fiaikat más városban lévő főreáliskolába kényszerülnének küldeni, és ott rájuk sokat kellene költeni.43 Az 1874. május 20-21-i rendes havi közgyűlés úgy rendelkezett, hogy a reáliskolai helyiségről beérkezett hivatalos jelentést figyelembe véve, a katonaság kívánsága szerint a Kis Pál-féle házat átalakíttatja, ezért cserébe a katonaságtól az Eőrhalmi-féle házat szándékozik az 1874/75. tanév kezdetére reáliskolai helyiségnek átengedni. A közgyűlés az ügy kellő időben történő elintézését Szappanos István tanácsnokra bízta.44 Az 1874/75. tanév kezdetére Szappanos István tanácsnoknak sikerült visszaszereznie az Eőrhalmi-féle házat, s az ott elszállásolt katonaságot 1874. szeptember végén a Kis Pál-féle házba átköltöztetni.45 Az alreáliskola a közgyűlési határozat ellenére is két évig, 1873-1875 között, a Kis Pál-féle épületben és a szomszédos Gál József-féle házban nyert elhelyezést. Az 1875-1876. tanévben a Budai Nagy utcán, a kegyesrendiek társházával átellenben fekvő, városi tulajdont képező Eörhalmi-féle házba helyezték át. Ez utóbbi épületet 1876. március 15-ig egy század katonával volt kénytelen megosztani az intézmény. 1876 őszén Bagi László polgármester és László Károly városi főmérnök indítványára a város ennek az épületnek az utcai részét emeletes épületté alakíttatta át, ezáltal az iskolának állandó és célszerű helyet biztosított.46 A helyi főreáliskola az 1880. szeptember 14-i városi közgyűlésen terményrajzi gyűjteménytára számára helyiséget kért. A közgyűlés arra utasította a gazdászati osztályt, hogy azt még ebben az évben építtesse fel.47 Kemény János ________________________________________________________________________________ 43 „Reáliskolánk ügye”. Kecskeméti Lapok, 1873. január 12. (VI. évf. 2. sz.) 1-2. 44 „Kecskemét szab. kir. város köztörvényhatóságának 1874. évi május hó 20-ik és 21-ik napjain tartott rendes havi közgyűlése”. Kecskeméti Lapok, 1874. május 31. (VII. évf. 22. sz.) 1-2. 45 „Helybeli újdonságok. - A reáliskola”. Kecskeméti Lapok, 1874. szeptember 27. (VII. évf. 39. sz.) 3. 46 KMKÁF 1875/6-dik évi értesítője. 1877. 24. 47 „Folytatása a szeptember 14-én tartott közgyűlési jelentésnek”. Kecskeméti Lapok, 1880. október 17. (XIII. évf. 42. sz.) 1-2. 48
