Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
rán; magasugrás, távolugrás, rúdugrás, lengőkötél-gyakorlatok. Különböző tornajátékok, labdajátékok, különösen füles labdával''9. Menetgyakorlatok, télen korcsolyázás.5,40 Az 1900/1901-es tanév annyiban hozott változást a félegyházi gimnázium testnevelés-tanításában, hogy megvalósították a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1900. évi 29.954. számú, a középiskolai tantervek testi nevelésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában hozott rendeletét,39 40 41 mely kötelezővé tette a középiskolák négy alsóbb osztályában (majd később az egész tanulóifjúság számára) a játékdélutánokat. Az intézményfenntartó város a gimnázium rendelkezésére bocsátotta a szükséges nagyságú játékteret, és gondoskodott a legszükségesebb felszerelésekről is. A játékdélutánokat Porst Kálmán és Szalay Gyula vezették, munkájukért a rendelet értelmében külön díjazásban részesültek. A tanárok a rendeletben ajánlott játékok közül válogattak, így a diákok kipróbálhatták a fogócskát, a „künn a farkas, benn a bárány”-t, a futó duplexet (rótát), a budai métát (rejtő rótát), a kör-rótát, a kapóst (kiütőt), a tolvajűzőt, a sintérest, a nagy métát, a várostromot (rúgólabdával) és a füleslabdát.42 Telente a helyi „Korcsolyázó és Labdázó Egyesület” mérsékelt díjért a gimnázium rendelkezésére bocsátotta az egyesület nagy területű és jól gondozott jégpályáját, valamint év közben a városi ligetben fönntartott teniszpályáját is; a Gőzmalom Részvénytársaság pedig mérsékelt árú jegyeket szolgáltatott ki rendszeresen a tanulóknak a társaság gőzfürdőjébe és uszodájába, ahová a diákokat mindig egy-egy tanár kísérte el.43 Az 1901 májusában a fővárosban rendezett országos tornaversenyen több mint 50 félegyházi diák vett részt tanáraikkal, közülük négyen egyéni versenyekben (pl.: futás, függeszkedés, mászás) első helyezést értek el.44 A következő évtől kezdve már a felsőbb évesek számára is tartottak kötelező játék délutánokat, ahol elsősorban a csapatszellem kialakítására figyeltek. Az előírt játékok mellett meghonosították a kótyát45 és „néha, a kellő 39 Füleslabda: a legnépszerűbb csapatjáték volt a századfordulón, később a futball teljesen kiszorította. Bőrszalaggal ellátott labdával játszották, amelyet a 10 fős csapatok játékosai kézzel továbbítottak az ellenfél kapuja felé, gólszerzés céljából. 40 Értesítő - Főgimnázium, 1898/1899. 6. 54. 41 Magyarországi rendeletek tára 1900. (34. évf.) I. kötet. Budapest, 1900.1. 445. 42 Értesítő - Főgimnázium, 1900/1901. 74-75. A „künn a bárány...” ún. kergető körjáték, amelyet kisebb gyermekek énekelve játszanak.- A felsorolt játékok többsége kisebb-nagyobb labdával játszott, ügyességet, sok mozgást igénylő csapatjáték volt, a tolvajűző „futójátékként”, a várostrom „hadakozási játékként” szerepel a korabeli irodalmakban. A játékszabályokat részletesen is leírja: BARNA Jakab-UJHELYI Sándor, 1915. és OTTÓ József, 1897. 43 Értesítő - Főgimnázium, 1900/1901.75. 44 Uo. 76. 45 Kótya: 15-18 éves ifjaknak ajánlott labdajáték, amelyet labdával és ütővel játszottak. BARNA Jakab-UJHELYI Sándor, 1915. 192-194. _________________ ___________ A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG 205
