Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
I Kör. Tagjai a III—VIII. osztályosok közül kerültek ki. Télen a szertornát, tavasztól őszig a szabadtéri sportokat és játékokat űzték. 1914 tavaszán a VII. és Vili. osztályosok a céllövészetben kaptak kiképzést. Az iskola tanári kara komoly tudományos tevékenységet fejtett ki. A tanárok ilyen jellegű tevékenységéről azonban csak az 1884-1909 közötti évekből kaphatunk folyamatos képet az iskolai értesítőkből. A jelzett időintervallumban 32 tanár végzett tudományos munkát, hozzávetőleg az itt tanító tanárok egyharmada. Közülük országos szinten is kiemelkedő tudományos tevékenységet fejtett ki: Bodrogi Lajos irodalmi munkásságával, Dr. Daday Jenő természettudományi értekezéseivel, dr. Dékány Ráfael az általa írt vegytani tankönyvével, az intézet történetének az iskolai értesítőkben való folyamatos közlésével, Hanusz István számos történelmi és földrajzi tárgyú szakcikk elkészítésével, tudományos ismeretterjesztő felolvasásaival, dr. Hollós László a külföldi, hazai és kecskeméti gombafajták kutatásával, őt a MTA 1904-ben a levelező tagjává is választotta, Hornyik József irodalmi munkásságával, dr. Kacsoh Pongrác daljátékok szerzésével, tudományos ismeretterjesztő előadások tartásával, Liszka Béla irodalmi munkásságával, a kecskeméti színügyi viszonyok feltárásával, dr. Perényi József természettudományi tanulmányok elkészítésével, a hazai szőlészetről és borászatról írt szakcikkeivel, dr. Szántó Kálmán az általa írt tankönyvekkel, irodalomtörténeti munkáival, Vajda Viktor cikkeivel, az országos és helyi lapok színházi és művészeti rovatainak vezetésével, Virányi Ignác a tankönyveivel. A tudományos ismeretterjesztés megkezdése 1870-től a gazdálkodók, iparos- és kereskedősegédek, inasok, gimnáziumi tanulók körében egyedül a reáliskolai tanárokhoz köthető. A 27 419/1870. VKM számú rendelet felhívására kezdte el az alreáliskola tanári kara a felnőttek oktatását. Ok ugyanis 1870-től különféle témákban népszerű ingyenes előadásokat rendeztek a felnőtteknek. Az előadások célja pedig az volt, hogy tartalommal töltsék meg az unalmas téli estéket, mulattató előadásokkal mindenkinek hasznos ismereteket nyújtsanak a reáliskola épületében. Az általuk „böjti estéknek” nevezett előadásokat 1874-től már 30 előkelő hölgy is látogatta. A felnőttoktatás igazi célja pedig az volt, hogy amit a felnőttek fiatalságukban elmulasztottak, akár önhibájukon kívül, akár a mostoha körülmények miatt, azt érett korukban bepótolják. Dr. Dékány Ráfael a reáliskola igazgatója a Kecskeméti Lapok hasábjain igyekezett meggyőzni a helyi női közönséget is, hogy a népszerű tudományos előadások felérnek egy-egy színielőadással, sőt értékük felül is múlja azokét. Az érdekes előadások, a közönség folyamatos tájékoztatása és felhívása az előadásokon való részvételre meghozta a gyümölcsét, mert az érdeklődés az előadások iránt folyamatosan nőtt. Olyannyira, hogy helyszűke miatt az 1875/76. tanévben csak a férfiaknak lehetett előadást tartani. A re__________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 167
