Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
I 1890/91. tanévben adták ki fent nevezett tanár „Die Entstehung des Mesoderm. Separatabdruck aus der Math. undNaturw. Berichten aus Ungarn” (Band VIII. két állatábrával) című munkáját, amely Berlinben jelent meg.403 „A Peronospora viticola kitelelése” címmel írt cikket a Borászati Lapokba az 1891/92. tanévben.404 Az 1892/93. tanév során „A szőlőtőke helyzete a homokon. Egy új szőlővessző-ültető” címmel a Borászati Lapokban jelentette meg cikkét.405 Az 1893/94. tanévben a Szőlészeti és Borászati Lapokban jelentek meg „A szőlővessző téli eltartásáról”, a „Javított ültető fúró”, a „Venyigevágó”, míg a Kecskeméti Lapokban az „Időjárás jelzése színes táblákkal” című munkái.406 Az 1894/95. tanévben a Borászati Lapok az alábbi munkáit közölte: 1.) „A szőlővesszők iskolázásáról”, 2.) „A karók tartósságáról”, 3.) „A cserebogárpajor irtásáról”, 4.) „A degeneráczió és kereszteződés”; a Gyümölcskertész című lapba pedig: „A szőlőtőke jelölő rács” címmel írt. Ezeken kívül egyéb apró szőlészeti cikkei jelentek meg különféle lapokban.407 Perényi József dr. az 1895/96. tanév során az alábbi munkákat jelentette meg: „Legújabb tapasztalatok a homoki szőlőművelés terén, 19 ábrával. Kecskemét, 1895”. A Gyümölcskertész című lapban „A gyümölcsfák zöld oltása”, a Szőlő és Borgazdasági Lapokban „A szőlő rendetlen képződése a homoki talajon”, a Borászati Lapokban „A homoki szőlők bekerítése”.408 Az 1896/97. tanévben „Legújabb tapasztalatok a homoki szőlőmívelés terén. II. kiadás” című munkája jelent meg, míg a Borászati Lapokban további három cikke jelent meg a következő címeken: 1.) „A szőlő téli eltartásáról”, 2.) „A szőlőmoly pille fogás”, 3.) „Attila permetező”; a Szőlő és Borgazdasági Lapokban további két cikke: „A homoki szőlő kötözése” és az „Egyszerű sző- lőmolyfogó lámpa” címmel.409 Potásy János helyettes tanár az 1877/78. tanévi iskolai értesítőbe „Az eczetsav főbb sajátságai és vegytani viszonyai” címmel írt szakcikket.410 Roediger Lajos a főreáliskola mértani szerkesztéstan tanára az 1880/81. évi iskolai értesítőben „Néhány szó a mértani szerkesztéstan tanításáról” című cikkében tette közzé a mértan tanításával kapcsolatos módszertani nézeteit.411 __________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 403 KMKÁF 1890/1-dik évi értesítője. 1891.43. 404 KMKÁF 1891/2-dik évi értesítője. 1892. 54. 405 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 46. 406 KMKÁF 1893/4-dik évi értesítője. 1894. 55. 407 KMKÁF 1894/5-dik évi értesítője. 1895. 37. 408 KMKÁF 1895/6-dik évi értesítője. 1896.63. 409 KMKÁF 1896/7-dik évi értesítője. 1897. 48. 410 KMKÁF 1877/8-dik évi értesítője. 1878. 11-26. 411 KMKÁF 1880/1-dik évi értesítője. 1881. 7-20. 125
