Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
I A főreáliskolai igazgató III. zenetörténeti előadása 1910. február 26-án már az Iparos Otthon nagytermében zajlott le. Kecskeméten hangversenyen vagy előadáson soha nem volt ekkora intelligens közönség, mint itt. Ezen az előadáson a harmónia, az új polifónia571 és a szimfonikus zene fejlődését ismertette az előadó. Bőséges illusztrációkkal és interpretációkkal tette világossá a közönség számára a szimfonikus zene fejlődését. Sebastian Bach fúgái, Haydn, Mozart, Brahms, Csajkovszkij szimfóniák akkordjait művészi egyszerűséggel adta elő. Különösen a Beethoven-szimfóniákat nem hallotta még az itteni publikum ilyen átérzéssel előadni. Feltűnő volt, hogy Kacsoh dr., aki egyébként minden hangszeren tud játszani, nemcsak a magyar zeneszerzők büszkesége, ritka eleganciájú előadó és zenetudós, hanem zongoraművész is. A közönség lelkes tapssal fejezte ki háláját a művészi élvezetekért.572 Kacsoh Pongrác dr. IV. zenetörténeti előadására 1910. március 4-én szintén az Iparos Otthon nagytermében, telt ház előtt került sor. Előadásában az olaszok népénekéről beszélt, majd a világi ének, a chansonok, liedek felvirágzásáról szólt. Az olasz, francia és német dalok fő ismérveit megkülönböztetve mondta el. Ezt követően beszélt a müdalok királyairól, Schubertról, Schumannról, Brahmsról. Zongorán be is mutatta a zenei nagyok leginkább ismert, legkiválóbb dalait. Előadása következő részében a zenei újítókról, Brücklerről, Debussyről, Richard Straussról szólt, akinek a nevét különösen a „Salome” és az „Elektra” tette naggyá. Végül említést tett Csajkovszkijról, Grieg norvég zeneszerzőről, akinek „Ase halála” című művét ismerheti Magyarországon a közönség egy színházi hangversenyből. A közönség az előadást és az előadó művészi zongorajátékát többször is megtapsolta.573 A főreáliskola igazgatója 1910 decemberében a városháza dísztermében a nőegylet javára szabad előadást tartott „A nőknek a nőkről” címmel.574 Dr. Kacsoh Pongrácot gróf Tisza István 1911 októberében felszólította, hogy tartana-e a Magyar Társadalomtudományi Társulat ez évi szabadlíceumában egy ciklikus előadást. A főreáliskola igazgatója elfogadta a felkérést, és a tél folyamán hat előadásból álló ciklus fog Budapesten tartani „Hypothézisek a természettudományokban” címmel. Ezeken az előadásokon tárgyalni fogja mindazokat a hipotéziseket, amelyekből a mostani fizika, matematika, pszichológia kiindul, és általában véve a természettudományok alapjait képezik.575 571 Polifónia (gör.): önálló dallamvezetésű szólamokon alapuló többszólamúság. 572 „Napi hírek. Kacsoh Pongrác előadásai”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1910. február 27. (XLIII. évf. 47. sz.) 3. 573 „Napi hírek. - Dr. Kacsoh Pongrác előadása”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság),1910. március 6. (XLIII. évf. 53. sz.) 3. 574 KMKÁF 1910/1-dik évi értesítője. 1911. 4. 575 „Napi hírek. - Kacsoh Pongrác a Társadalomtudományi Társulatban ..Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. október 19. (XLIV. évf. 244. sz.) 3. ______A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870 1914 151
