Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

évente ajándékozott könyvek száma rendkívül változó volt, a 7 db (1907/08. tanév) - 290 db (1898/99. tanév) kötet között mozgott. A gyarapodás másik, jelentősebb, megbízhatóbb és állandó forrását az intézet által vétel útján beszerzett könyvek, folyóiratok és szaklapok tették ki. Ezek évenkénti számát hol összegezték, hol pedig nem, a főreáliskolai értesítőkben. A vásárlással beszerzett könyvek éves száma 30 db (1889/90. tanév) - 374 db (1892/93. tanév) között váltakozott. A tanári könyvtár teljes könyvállományára vonatkozó megbízható adatok csak az 1893/94. tanévből 6298 db, továbbá az 1912/13. tanévből 5565 db, az 1913/14. tanévből 5799 db vannak. Bár a fenti adatok ösz- szehasonlításából (ld. az 1893/94. és az 1913/14. tanévet) az olvasható ki, hogy a könyvállomány némi csökkenést mutat, ez minden bizonnyal az elhasználódott, kiselejtezésre került könyvek jelentős száma, valamint az anyagi erő csökkenése miatti alacsonyabb számú beszerzés miatt alakulhatott így.

Kemény János________________________________________________________________________________

Iskolai önképzőkör

A kecskeméti állami főreáliskolában Virányi Ignác tanár-elnök vezetésével önképzőkör alakult, amely 1879. február 24-én tartotta alakuló közgyűlését. Ezen a közgyűlésen választották meg a tisztikart.218

Az iskolai önképzőkör alapszabályait a Budapesti Tankerület Kir. Főigazgatósága április 24-én hagyta jóvá. A kör 1879. április 30-án kezdte meg tényleges működését Virányi Ignác tanár vezetésével. Rendes tagjai a főreáliskola VII. és VIII. osztályos tanulói, vendégtagjai a V. és VI. osztályosok voltak. A tanév végéig a kör tagjai 19 munkát készítettek el, és 19 alkalommal szavaltak. Az önképzőkör az 1879/80. tanévben 20 rendes és 13 vendégtaggal bírt. A tagok 14 gyűlést tartottak, amelyeken 30 munkát mutattak be. Ezek közül 6 munka a reáltudományok köréből származott, szavalásra 34 alkalommal került sor.

A későbbi tanévekben olyan csekély volt a tanulóifjúság száma, hogy a tantestület nem engedhette meg az önképzőkör működését. Nyolcévi szünet után, 1888-ban nyílt lehetőség a kör működésének újraindítására. A kör alapszabályait a Budapest-vidéki Tankerület Kir. Főigazgatósága megerősítés végett felküldte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. A jóváhagyás megérkezéséig a tantestület esetről esetre adott engedélyt 18 tanulónak a gyű- lésezésre. A következő években azonban újra szünetelt az önképzőkör.

218 „Újdonságok. - A kecskeméti állami főreáltanodában”. Kecskeméti Lapok, 1879. március 2. (XII. évf. 9. sz.) 3.

98