Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
segélyezte. A cikkíró végül megállapítja, kár lenne ezt az egyszer már megindított ügyet végleg abbahagyni, hiszen az idegen ajkú gyermekek a reáliskolában a magyar nyelvet és érzelmet szívják magukba.94 A Kecskeméti Lapok cikkírója az 1884/85. tanév főreáliskoláról szóló cikke végén megállapítja, hogy annak népessége évről évre csökken, pedig itt volna az ideje annak, hogy a szülők belátnák már végre, a reáliskolából kikerülő növendékek foglalkozása sokkal produktívabb, mint bármely tanintézeté, és a reálfoglalkozás előbb adhat kenyeret.95 Habina János főreáliskolai tanár 1885 októberében a Kecskeméti Lapok hasábjain az intézet tanulói létszáma apadásának okait próbálta megmagyarázni. Mint az a fenti táblázatból is kitűnik, az 1885/86. tanévben a tanulók száma 83 főre csökkent. Ennek egyik oka szerinte a sok kísérletezés volt. Mégpedig az, hogy a hatosztályos reáliskolát nyolcosztályossá reformálták, ezáltal annak elvégzése nehezebbé vált, és megnőttek annak az anyagi terhei is. Ugyanakkor az illetékesek elfelejtették ennek az iskolatípusnak a jogait, hatáskörét kitágítani, de még annyi sem történt, ami a reáliskolák elvégzésének ilyen megnehezítésével szemben méltányos és jogos lett volna, hogy a gimnáziumi tanulók műszaki pályákra történő felvételét némileg megszigorították volna. Az új középiskolai törvény e tekintetben liberálisabb volt, mert e szerint a reáliskolai tanulók a latin nyelvből történt pótló érettségi vizsga letétele után az egyetem orvosi és jogi, míg a latin és görög nyelvből letett pótló érettségi után az egyetem bármely karára felvehetőkké váltak, ám a törvény által biztosított ilyen kedvezmény a gimnazisták szabad pályaválasztásával szemben gyenge hatásúnak bizonyult. A reáliskolák gyakori reformálásának, az évről évre történt tanterv- változásoknak az lett a gyakorlati eredménye, hogy a nagyközönségben felkeltették ezzel az iskolatípussal szemben a bizalmatlanságot. Ezt az állítást a reáliskolai tanulók létszámának rohamos csökkenése bizonyítja. A tanulói létszám apadásának fő oka tehát a törvénynek az a rendelkezése, hogy a reáliskolások előtt a tudományegyetem fakultásai csak az egyik vagy mindkét klasszikus nyelvből történő pótló vizsgák letétele után nyílhatnak meg. A cikkíró intelligens emberektől is hallotta, hogy „hát mire is való, hisz felesleges a reáliskola, főleg nálunk, hol két középiskolánk is van, jobb volna a kétirányú középiskolát egy kalap alá hozni." Kemény János________________________________________________________________________________ 94 „Egyleti és társadalmi élet. Intézetek. - A helyi állami főreáliskola hivatása”. Kecskeméti Lapok, 1885. május 31. (XVIII. évf. 22. sz.) 2. 95 „Egyleti és társadalmi élet. Intézetek. - Am. kir. állami főreáltanoda értesítője”. Kecskeméti Lapok, 1885. július 26. (XVIII. évf. 30. sz.) 2-3. 66
