Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FÖREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

1901/1902.

238

160696

31902/1903.

213

150546

2

11903/1904.

203

1514931904/1905.

203

14555211905/1906.

208

163431

11906/1907

202

1614011907/1908.

198

1653031908/1909.

196

168261

1190910.

206

164331

6

111910/11.

206

174231

4

131911/12.

179

164112

111912/13.

207

15225123

2

22

1913/14.

198

17610122

2

5

A fenti táblázat szerint a legkevesebb tanuló az intézet indulásának évében, az 1870/71. tanévben 49 fő, míg a legtöbb tanuló, 240 fő, az 1900/1901. tanévben iratkozott be a főreáliskolába. A két szélsőérték közötti különbségek okait az alábbiakban újságcikkek alapján próbáljuk meg kideríteni.

A kormány az 1860-as évek végén, az 1870-es évek elején országszerte több reáliskolát alapított, köztük 1869-ben a kecskemétit is. A reáliskolák ekkor hat évfolyamosak voltak, és a műegyetemre készítették fel a tanulóikat. Ám az alreáliskolai négy osztály is különálló intézményt képviselt azoknak az ifjaknak, akik ennek elvégzése után a gyakorlati életbe kívántak lépni, mert az építészet, a váltóisme és a könyvvitel tanítását is magában foglalta, vagyis hasznos gyakorlati szakismereteket nyújtott.

Az 1870-es évektől azonban a reáliskola folytonos változásoknak volt kitéve. A 18 325/1873. VKM számú rendelet a reáliskolát nyolcosztályos középiskolává változtatta azzal a rendeltetéssel, hogy az ifjúságot készítse elő a műegyetemre. Ugyanekkor vette kezdetét a francia nyelv tanítása is, ezzel szemben az építészet, a váltóisme, a könyvvitel és a géptan oktatása elmaradt.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által 1875-ben kiadott tanterv és szabályzat érettségi vizsgálatok tartását rendelte el. A reáliskolákban országszerte az első érettségi vizsgákra az 1875/76. tanév végén került sor.

A későbbiekben a reáliskola igazi középiskolává nőtte ki magát. Amíg minőségében vonzotta, addig el is riasztotta a hozzá vonzódó fiatalokat. Ennek oka pedig az volt, hogy amíg a gimnáziumi tanuló előtt minden életpálya nyitva állt, addig a vele azonos terhet viselő reáliskolai tanuló csakis a politechnikumon, az erdészeti, bányászati és gazdasági akadémiákon folytathatta felsőfokú tanulmányait. A tudományegyetemek kapui zárva maradtak előttük, hacsak nem vállalkoztak külön gimnáziumi érettségi vizsgára.

63