Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

tartozik. Az épület Szentháromság temető felé néző homlokzata kétemeletes lesz, míg a Szabadság út felé eső rész egy hatalmas udvart fog képezni. A föld- és alapozási munkákat már meg is kezdték.74

Az új főreáliskolai épület 1914-ben már tető alá is került, és az 1914/15. tanév folyamán az intézet átköltözhet a modern higiéniás és pedagógiai elvek figyelembe vételével készült, 1 holdnál nagyobb, terjedelmes udvarral és játszótérrel körülvett helyiségeibe. A régi főreáliskola a Belső-Vásártéren volt, ezzel szemben az új iskola fekvése sok kívánnivalót hagy maga után, de a városi tanács eddig is méltányolta az iskola ügyét. Remélhetőleg mihamarabb lehetővé fogja tenni az odavezető útnak és térnek a rendezését, hogy az új épület minden modern elvárásnak megfelelhessen.75

Kemény János

_______________________________________________________________________________

A Magyar Királyi Állami Főreáliskola új épülete (1914 után)

Az 1913/14. tanév során a főreáliskola egyik tantermét átengedte a Kecskeméti Gyorsíróegylet összejövetelei céljára. Ugyanitt helyezték el az egylet könyvtárát is.

A Munkásgimnázium az év végi vizsgáit szintén az intézetben tartotta meg.76

74 „Napi Hírek. - A főreáliskola építési terve”. Kecskeméti Lapok, 1913. szeptember 28. (XLV1. évf. 223. sz.) 4.

75 KMKÁF 1913—14-dik évi értesítője. 1914. 101.

76 Uo.

56