Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Kemény János Boncz Ödön, a VKM tanácsosa, az V. ügyosztály főnöke 1912. október elején azzal a céllal járt Kecskeméten, hogy dűlőre vigye a főreáliskola építési ügyét. A miniszteri tanácsos meglátogatta az egyes osztályokat, amelyekben a tanítás folyt, és közvetlen módon győződött meg azokról a tarthatatlan állapotokról, amelyek a főreáliskola düledező épületét további használatra tűrhetetlenné teszik. Ezt követően felkereste Kada Elek polgármestert, hogy a város által felajánlott telekről tárgyaljon vele. A város a háztelkekre parcellázandó Nagyvásártér egy részét ajánlotta fel a főreáliskola céljaira. A miniszteri tanácsosnak ez ellen a terv ellen kezdettől fogva az volt a kifogása, és nem alaptalanul, hogy ez a telek a város szélén a forgalmi pontokon annyira kívül esik, hogy az egyébként sem népes főreáliskola látogatottságát ez az elhelyezés még jobban akadályozná. A főreáliskola ezzel az elhelyezéssel nagy hátrányba kerülhet a város többi három középiskolájával szemben, amelyek mind a város központjában vannak, ezáltal könnyebben vonzzák magukhoz a helyi ifjúságot, mint a város perifériáján elhelyezni szándékozott reáliskola. Az építés megkezdését éppen a látottak alapján sürgősnek ítélte meg a miniszteri tanácsos, másfelől pedig Kada polgármester felvilágosításai, így a Vásári utca megnyitása, a Körösi utcán a kaszárnyákig kivezetendő villamos vasút mielőbbi létesítésének tervei annyira megnyugtatták, hogy jobb híján beletörődött a kijelölt telekbe. Az építkezést 1914 tavaszán fogják megkezdeni, és még ez év szeptemberében itt szándékoztak az új tanévet megkezdeni.70 A 137 102/1912. VKM számú rendelet a Kecskemét város által felajánlott, és a Külső-Vásártéren a Vásári utca meghosszabbításában nyitandó új utca, a Mária körút és a Külső-Szabadság út által határolt, szabályos négyszög alakú, 3220 négyszögöl kiterjedésű telket az építendő új állami főreáliskolai épület számára az alábbi kikötésekkel fogadta el: A telek az említett és a Külső-Szabadság útra merőlegesen nyitandó új utca által határolva mind a négy oldalról szabadon álljon. A Vásári utca folytatásában nyitandó új út legalább 35 méter, a Mária körút legalább 22 méter, a másik két utca pedig legalább 16-16 méter széles legyen. A városból a telekre vivő utcákat ki kell kövezni az új épület használatba vételéig, előreláthatólag 1914. szeptember 1-jéig a városi vízvezetéket el kell készíteni, hasonlóképpen a főreáliskolai vízvezetéki berendezéseket is, hogy a főreáliskolai épület a városi vízvezetékbe bekapcsolható legyen. A város tartozik a telek felszínét egyenletessé planíroztatni, hogy az a Külső-Szabadság út szintjével egyenlő magasságú legyen. A vásártér parkosítását 1914. szeptember 1-jéig be kell 70 „Az új reáliskola”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1912. október 8. (XLV. évf. 228. sz.) 1-2. 54
