Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
jén rendelte el az építkezést, amely 1891. szeptember 14-én el is kezdődött. Az iskola ezzel egy tágas tantermet és egy vegytani munkatermet nyert a tanulók gyakorlataihoz, továbbá egy természetrajzi szertárat, mellette dolgozószobával. Mindezeknek a helyiségeknek a birtokba vételére csak az 1892/93. tanév kezdetén kerülhetett sor.51 Az új építkezés során elkészült helyiségeket 1892. július 5-én vette át a főreáliskola igazgatója Szegedi György városi tanácsnoktól. Egy osztályterem, egy természetrajzi szertár, egy tanári dolgozószoba és egy vegykonyha volt benne. A szűk fizikai szertárhoz a mellette lévő kis osztálytermet ajtó vágásával kapcsolták hozzá.52 Az új tanteremben csak 1892. november 15-én kezdődhetett meg a tanítás. A természetrajzi szertár átvételére 1893. március végén került sor, mert a bútorzata igen lassan készült el. A vegykonyhát és a természetrajzi dolgozószobát csak áprilisban rendezhették be, amikor is onnan a szerves természetrajzi múzeum tárgyai saját helyükre, a szertárba kerülhettek át.53 Az építkezés a városnak 7434,75 forintjába, az iskola bútorzata pedig 1263,89 forintjába került.54 Az iskolaépület fedelét és a vegytani épületrészt is az 1896. augusztus 6-7-én éjjel esett jégeső megrongálta. A város sietett kijavítani a károkat.55 A Ganz és Társa cég 1898. február 1-jén a főreáliskola fizikai laboratóriumába és a fizikai előadótermébe bevezette a villamos áramot, sőt az iskolai tantermeket is ingyen bekötötte a városi villanyhálózatba. Kecskemét thj. város törvényhatósága pedig megengedte, hogy a közvilágításra használt áramot a két teremben ingyen, tetszés szerinti időtartamig használhassa az intézet.56 A tankerületi főigazgató 1899. március 9-13. közötti hivatalos látogatása során újólag arra a megállapításra jutott, hogy az intézet épülete sem az ifjúság, sem a szertárak igényeinek kielégítésére nem elegendő, egy középiskola elszállásolására pedig végképp alkalmatlan. Ezt a problémát a városi tanács ismeri, és a polgármesterrel közösen már előkészítette egy új, a kor kívánalmainak megfelelő főreáliskola építését.57 Az 1900/1901. tanév kezdetén az intézet a VKM pénzén 14 új iskolapadot vásárolt.58 Kada Elek polgármester Kecskemét két országgyűlési képviselője kíséretében, továbbá Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő, a VKM államtitkára jelenlétében, 1900. szeptember 22-én megtekintette az intézetet. A 51 KMKÁF 1891/2-dik évi értesítője. 1892. 46.; HANUSZ István, 1895. 24-25. 52 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 37-38. 53 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 39. 54 HANUSZ István, 1895. 25. 55 KMKÁF 1896/7-dik évi értesítője. 1897. 47. 56 KMKÁF 1897/8-dik évi értesítője. 1898. 56. 57 KMKÁF 1898/9-dik évi értesítője. 1899. 51. 58 KMKÁF 1900/1-dik évi értesítője. 1901.43. Kemény János________________________________________________________________________________ 50
