Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
Toldi Lóránt NYÍLT TITKOK... Egy „titkos” parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872) Baloldali vármegye - szélbali választókerület Az országos politika színterén a kiegyezést követően, már az 1860-1870- es évtized fordulóján érzékelhető változások zajlottak. A pártrendszer nem hogy stabilizálódott volna, hanem megindult annak bomlása, különösen az ellenzéki baloldalon. Mindemellett a kormányzó Deák-párt pozíciói megszilárdítására, a dualista struktúra konszolidálására 1872-ben új választójogi törvényjavaslatot1 készült elfogadtatni. A választójogi modernizációt nem a jogkiterjesztés igényével formába öntő kormánypárti javaslat azonnal az ellenzéki bírálatok kereszttüzébe került. A mérsékeltebb balközép párti képviselők az egyes passzusokat bírálták, míg a radikális 48-asok (alkalmi szövetségben a nemzetiségi képviselőkkel) egészében vetették el azt. A tárgyalt választókerület képviseletét is adó függetlenségiek kinyilvánították: az iparosok és a földműves rétegek addig választójoggal bíró hányadát is megtizedelés fenyegeti. Utóbbiak közül is különösen a kisparasztság, a „zsellérek vagy gyalog emberek” jogélvezetét látták veszélyben, többek között az 'A telekhez kapcsolódó tartozmányok (úrbéri ingatlanok) jogosultsághoz kötése, és az 1A telekkel nem bírók esetében a 10 forintos adócenzus megszüntetése miatt.2 De napirendre kerül az adóhátralékkal rendelkezők jogvesztése is. A 48-as Párt, 1 A „követválasztói képességről” az 1872-ben is hatályos 1848. évi V. te. első három paragrafusa rendelkezett. A még 1848 áprilisában szentesített jogszabály „politikai jogélvezetben” meghagyta azt a jelentős számú nemességet, amely a rendi ország- gyűlések követválasztásakor már rendelkezett választójoggal. Emellett választóvá vált minden őshonos vagy honosított nagykorú (huszadik életévét betöltött), gazdai vagy gyámi felügyelet, valamint bűnvádi eljárás alatt nem álló férfi, ha a megszabott vagyoni cenzusnak is megfelelt. Azaz szabad királyi városban vagy rendezett tanácsú községben 300 forint értékű ingatlannal, egyéb községekben pedig „eddigi úrbéri értelemben vett” 'A telekkel bírt. Mentesültek ez alól a saját műhellyel, teleppel vagy üzemmel rendelkező kereskedők és gyárosok, s a legalább egy segédet foglalkoztató kézművesek. Továbbá az évi 100 forintos biztos jövedelmet kimutatni tudók, valamint a honoratiori állással rendelkezők (tudósok, orvosok, akadémiai tagok, gyógyszerészek, lelkészek, községi jegyzők és tanítók). 2 GERŐ András, 1988. 39-40. 443
