Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 A jelenlegi IV. osztály tanulói, akik elsőrendű bizonyítványt kaptak, vagy a javítóvizsgát az új tanév elején sikeresen letették, a IV. osztályba, az V. osztály hasonló minősítésű növendékei az újonnan megnyitandó VII. osztályba léphetnek át. Ezek a tanulók az 1875/76. tanév végén érettségi vizsgát fognak tenni, mint ahogyan tették azt eddig a főgimnázium VIII. osztályát elvégzettek. Hasonló átmenet lesz az 1876/77. tanévben is, amelyben már a VIII. osztály is megnyílik. Ennek elvégzésekor, és ettől kezdve csak a VIII. osztály tanulói fognak érettségizni. A reáliskola tantárgyai a következők: hittan, történelem, magyar, német és francia nyelv, földrajz, terményrajz, természettan, vegytan, mennyiségtan, mértan, rajz és torna. A történelem és a földrajz tanítására rengeteg heti órát kaptak a tanárok, és ezzel sikerült annyira kinyújtani ezeknek a tantárgyaknak az anyagát, hogy azok befejezésére látszólag szükségessé vált a VIII. osztály. Ezeknek a tantárgyaknak a tanításához szükséges a bölcsészet elemeit és a szépírás tanítását is felvenni, de még evvel együtt is elegendő lett volna hét évi tanfolyam. Dr. Dékány Ráfael reáliskolai igazgató a Kecskeméti Lapokban annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint a reáliskolákat ellenzők elszámították magukat, mert azáltal, hogy a reáliskolák tanfolyamát kibővítették, a tanulók számát akarták csökkenteni, és ezt akaratuk ellenére felemelték, mert a reáliskolai növendékek az érettségi letétele után, a hosszabb ideig tartó előkészítés miatt, sokkal több életpályára nyernek képesítést, mint a főgimnázium hasonló osztályát elvégzett tanulók, akiknek a nyolc év legnagyobb részét a latin és a görög nyelv tanulására kellett fordítaniuk. A reáliskolások a klasszikus nyelvekre fordítandó időt a gyakorlati tantárgyak elsajátítására fordíthatják, ezáltal több kezelési, végrehajtási ügyességet, jártasságot, sőt alkalmaztatási előnyöket szerezhetnek. Sokan azt hiszik és állítják, hogy a reáliskolások nem lehetnek orvosok, gyógyszerészek, közigazgatási tisztviselők stb., mert nem tanultak latin és görög nyelvet. Ez nem igaz, állítja Dékány. Bizonyított, hogy az orvosi pályára a reáliskola tüzetesebben felkészíti növendékeit, mint a gimnázium. Külföldön számos orvos és gyógyszerész kerül ki a reáliskolások közül. A közigazgatás területén a gazdászati, pénzügyi, ipar, kereskedelmi, közmunka, szabályozás és epítészetügyi bizottságoknál is a reáliskolai növendékek biztosabban állják meg a helyüket.21 A Budapesti Tankerületi Főigazgatóság 1877. szeptember 6-i leirata még azt állította, hogy a VII. osztály nem fog megnyílni. Ennek ellenére szeptember 9-én a VII. osztályban is megkezdődtek a rendes előadások. Mivel a 21 „A reáliskolák átalakulása. írta: Dr. Dékány Ráfael”. Kecskeméti Lapok, 1875. augusztus 22. (VIII. évf. 34. sz.) 1. 43
