Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

tan, rajz, mintázás, szépírás és műének, testnevelés, könyvvitel, az ügyiratok szerkesztése, alkotmánytan. Ezek mindegyikének a hasznosságát, gyakorlati alkalmazhatóságát mindennapi példákon át igyekezett bemutatni. Végül arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország a világ bármely művelt nemzetével csak úgy veheti fel a versenyt, ha a gyakorlati tudományokat polgárai elsajátítják és művelik.7

Az iskola első osztálya 1870. október 1-jén nyílt meg 50 tanulóval. Az oktatást az igazgató mellett egy rendes és egy helyettes tanár látta el.8 A tanévet 42 növendék fejezte be, akik közül 6 fő kitűnő, 8 jeles, 21 elsőrendű, 7 másodrendű minősítést kapott.

A Kecskeméti Lapok hasábjain dr. Dékány Ráfael reáliskolai igazgató 1871. augusztusának végén arról értesítette a városi lakosokat, hogy az 1871/72. tanévben a második osztály is meg fog nyílni, mert az ennek az osztálynak szánt helyiség építése annyira előrehaladt, hogy ott a beíratások 1871. október 1-jén megkezdődhetnek.9

A II. osztály megnyitására 1871-ben a város új osztálytermet építtetett az iskolaszolga lakása végében és egy kis rekeszt a tanszerek tárolására. A

III. osztály megnyitásakor 1872-ben a Gál József-féle házban (III. tized 146. szám) bérelt a város helyiséget igazgatói irodának, átellenben az iskolával, míg a régi irodában az új osztályt helyezték el.10 11

A város lakosai közül többen folyamodványban kérték az alreáliskola

IV. osztályának felállítását. Kérésüket az 1873. augusztus 13-14-én tartott rendes havi közgyűlés teljesítette."

A 25 841/1873. VKM számú rendelet engedélyezte a kecskeméti alreáliskolában a IV. osztály megnyitását12, ahol a tanítás már 1873. október 1-jén meg is kezdődött.13 A IV. osztály szintén a Gál-féle házban kapott helyet.14

__________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

„A reáliskolák célja”. Kecskeméti Lapok, 1871. április 15. (IV. évf. 15. sz.) 1-3.

8 HANUSZ István, 1895. 8.

9 „Iskolai jelentés”. Kecskeméti Lapok, 1871. augusztus 26. (IV. évf. 34. sz.) 1-2.

10 HANUSZ István, 1895. 13.

11 „Kecskemét szabad kir. város köztörvényhatóságának 1873. évi augusztus hó 13. és 14-én folytatva tartott rendes havi közgyűlése”. Kecskeméti Lapok, 1873. augusztus 24. (VI. évf. 34. sz.) 2-3.

12 A Kecskeméti Magy. Kir. Állami Főreáltanoda (a továbbiakban: KMKÁF) 1875/6-dik évi értesítője. Kiadta: Dr. Dékány Ráfael igazgató. Kecskemét, 1877. 18. A tanintézmény (alreáltanoda, reáltanoda, főreáltánoda, majd főreáliskola) értesítőit 1871 és 1914 között évenkénti rendszerességgel adta közre a mindenkori igazgató (1873-1883- ig Dékány Rafael, 1884-1886 között Szarka Mihály, 1887-től 1908-ig Hanusz István, 1909-ben Kacsoh Pongrác, 1913-1914 között Péch Aladár) vagy az iskolaigazgatóság (1910-1912 között), Kecskeméten.

13 HANUSZ István, 1895. 9.

14 Uo. 13.

41