Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence A felekezetekhez kötődő szervezetek működésének korlátozása érdekében hathatós eszközként vetették be az ingatlanvagyon feletti szabad rendelkezés akadályozását. A cserkészszövetség megszüntetésével és a KIE- tanoncotthon elköltözésével például Kecskemét Város Lakáshivatala az egyébként a református egyház birtokában lévő, Budai u. 8. sz. alatti épület új bérlőjéül a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség kecskeméti csoportját jelölte ki - „közérdekből”,326 A hitközség minden igyekezete ellenére saját ingatlanát „bejelentés nélkül, egyik óráról a másikra államosították”,327 328 ráadásul már hónapokkal a lakáshivatal jogerős határozatának kézhezvétele előtt igénybe is vették, dacára annak, hogy július 1-jével a reformátusok internátusukat szeretetotthonná alakították át. Hasonlóan jogellenes úton vette át az állam az 1919-ben alapított Madas Árvaház és Leányotthon ingatlanát (Kaszap u. 6-14.). Az államosítást annak ellenére hajtották végre, hogy az internátus sosem kapcsolódott szervezetileg oktatási intézményekhez, azaz „nem volt egyetlen iskolával sem szervesen összefüggő"?2i 1949 szeptemberében a város lakáshivatala a református egyházközség Fráter utcában álló egyesületi kultúrtermét vette igénybe. A helyiséget az egyház istentiszteletek tartására használta mindaddig, amíg azt a Földműves Szövetkezet részére ki nem utalták, terményraktározási célból. A lakáshivatal döntését a napraforgó és gabonanemüek tárolási nehézségeivel és az ebből fakadó nemzetgazdasági érdekekkel támasztotta alá. 329 Az egyház megdöbbenéssel fogadta a magyarázatot. Fellebbezésükben kifejtették, hogy az igénybe vett ingatlan a város legmodernebb, parkettázott padlózatú gyülekezeti terme volt, melyet már közérdekből is védeni kellene; másfelől a korszak raktározási zavarai ellenére is képtelenségnek tűnt, hogy egy nagyvárosban ne akadt volna más, alkalmas hely a termények számára. Érdekes kitekintésként megjegyezzük, hogy például Szentkirályon is hasonlóképpen járt el a hatóság a református felekezet kárára, csak ott a gyülekezeti termet a „népi szervek” (DÉFOSZ, MNDSZ) részére utalták ki.330 „Természetesen, ha a »szükség«, úgy kívánja, minden helyiségünket igénybe lehet venni ilyenfajta megokolással, és vissza lehet szorítani egyházunkat egészen a templomig. De nem gondoljuk, hogy ez lenne 326 KREL Iktatott iratok. 438/1948. Kecskemét Thj. Város Lakáshivatala határozatai. 1948. november 8. és 1948. december 1. 327 Uo. Kovács Bálint lelkipásztor levele az Esperesi Hivatalhoz. 1948. szeptember 17. 328 KREL Iktatott iratok. 400/1948. 329 KREL Iktatott iratok. 268/1949. Kecskemét Thj. Város Lakáshivatalának 19561/1949. ■sz. határozata. 1949. szeptember23. 330 Uo. A Kecskeméti Református Egyházközség fellebbezése. Tervezet. 1949. október. 10. és kivonat a Kecskeméti Református Egyházközség presbitériumának 1949. október 2-án tartott gyűlése jegyzőkönyvéből. 412
