Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence tek és a sajtó nagy erőkkel vették ki a részüket. A látszat ellenére a háború utáni években a rászoruló gyermekek iskoláztatásának támogatását, kollégiumi elhelyezésének, nyaraltatásának, élelmezésének, nem ritkán gyógykezeltetésének feladatait a leghathatósabban az egyházi alapítványok, intézetek képviselték. A polgári és egyházi alapokon nyugvó mozgalmak, szervezetek ellehetetlenítésével, kiszorításával, majd teljes felszámolásával (a frázisok nyelvén a demokratikus erők összefogásával) a kommunista identitású intézmények maradhattak porondon. Hathatós állami ösztönzéssel tömegesen alakultak országszerte népi kollégiumok, melyek a szerény anyagi háttérből érkező ifjúság továbbtanulásának előmozdítását szolgálták. „A magyar fiatalság helyzete aggasztó. Az utóbbi évtizedek és különösképpen az utóbbi évek bizonyították azt, hogy a dolgozó parasztság és munkásság soraiból kitermelődött értelmiségi fiatalság tudja maradéktalanul magáévá tenni a magyar demokráciát [...]” - olvasható a népi kollégiumok alapítását ösztönző belügyminiszteri köriratban.306 A kiadó egyben kötelezte a polgármestereket a mozgalom pártolására, politikai testületek előtti képviseletére és a helyi sajtó igénybevételére. Kecskeméten a „Tiborc Kollégium” és a tanoncotthon megalakítása, működése kapta a legnagyobb nyilvánosságot, pedig az egyházak a múltban és lehetőségeikhez mérten később is kivették részüket a karitatív tevékenységből, például a hátrányos anyagi körülmények közül érkező diákok támogatásával (élelmezéssel, karácsonyi vásárok befolyó jövedelmével, tandíjelengedéssel stb.). Ez azonban ekkor már nem számított. Kecskemét város képviselőtestülete 1946-ban tízezer forinttal járult hozzá a népi kollégiumok működéséhez. Emellett a nemzeti bizottság kinyilvánította „ hogy nemcsak politikai súlyával, hanem minden erejével támogatni kívánja a népi kollégiumokban összegyűjtött ifjakat.”307. Határozatba is foglalták, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztossága tegyen intézkedéseket a gazdátlanná vált javak odairányítására. Hasonló kérést fogalmaztak meg a deportált sváb lakosság javait illetően is.308 A testület rendelkezett egy Kollégiumot Támogató Bizottság megalakításáról is, melybe a nemzeti bizottság, a pártok, egyházak, intézmények delegáltak tagokat. A bizottság feladata volt a kollégium részére adományokat gyűjteni. A támogatás összegét Kecskemét 1947-ben 24 ezer forintra növelte.309 (Ez az összeg a város valamennyi, egykori községi iskolája 306 MNL BKML VIII. 83. a. A Kecskeméti Református Tanítóképző iratai. 542/1946. 307 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 867/1946. Kecskemét Thj. Város Nemzeti Bizottsága levele a Tiborc népi kollégium szervező bizottságához. 308 Uo. A Kecskeméti Középiskolás „Tiborc” Népi Kollégium Szervező Bizottsága levele Kecskemét THJ. Város Nemzeti Tanácsához. Kecskemét, 1946. szeptember 7. 309 MNL BKML IV. 1903. a. 231/1947. Kgy. 406
