Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között ni". Azon tényt sem hagyta az irat figyelmen kívül, hogy a zömében munkás és paraszti származású pártifjúság ösztönösen ellenszenvvel, de legalábbis súlyos előítéletekkel viszonyult az iskolázottabb ifjakhoz. Mivel a cél az volt, hogy a diákifjúság soraiból nevelődjék ki a jövő kommunista elkötelezettségű értelmisége, sürgős volt a mulasztások mielőbbi pótlása. A fiatalok ideológiai átnevelésének szükségességét, munkásmozgalmi vonalba állítását a körlevél a szegedi diákmegmozdulásokkal299 támasztotta alá. A kitűzött célok érdekében az MKP Ifjúsági Titkársága az alábbi irányelveket tette közzé: a diákifjúság szervezését a párt funkcionáriusainak és a pedagógusoknak együttesen kell felkarolniuk. Az iskolai 48-as diákbizottságok örve alatt össze kell fogni a tanulóifjúság önképző- és sportköri tevékenységét. (Ehhez alapvető feltétel volt, hogy a 48-as diákbizottságok „ demokratikus elemekből” töltsék fel.) Nagyobb településeken, ahol több iskola is működött, magasabb szintű szerveződéseket, pl. Petőfi-diákköröket kellett alakítani. Ezek feladatköre a fentebb ismertetett bizottságtól eltért. „A Petőfi Kör szerepe nem tömegszervezés, mint az iskolai 48-as bizottságoké, hanem az irányító és hajtó motor szerepe" volt. A Petőfi Körök hivatása a népi kollégiumok politikai funkciójához hasonlóan, és azokkal együttműködésben egy új ifjúsági káderréteg kinevelése volt, mely átvehette a diákság irányítását, vezetését, szervezését. A Petőfi Körök organizáló szerepét az ott meghonosítani kívánt klubélettel is elő kívánták mozdítani. A kiadvány arra is felhívta a címzettek figyelmét, hogy várják az elkövetkezendő tanévben egyetemre készülő, „ kommunista és haladó demokrata" szellemű diákok jelentkezését az MKP Ifjúsági Titkárságán. A járási pártbizottságok részére meghagyták, hogy a felvételt nyert hallgatók személyes adatait juttassák el a pártirodákhoz. Összességében elmondható, hogy a korszak diákszövetségei - a politikai támogatás dacára - nem tudtak kellő eréllyel részt venni a tanulóifjúság szervezésében. Tevékenységüket a megyei ifjúsági munkát értékelő jelentés még 1948 márciusában is rendkívül erőtlennek ítélte, miközben politikai és 299 Az addig kötelező iskolai hitoktatás fakultatívvá tétele elleni tiltakozásul 1947 tavaszán országos tiltakozássorozat kezdődött. A megmozdulások egyik nagy központja Szeged volt, melyekre március 19. és 22. között került sor. A felvonuló diákok szétverésére a karhatalom mellett az MKP szervezett munkásokból álló különítményeket is a városközpontba szállíttatott, akik összecsaptak a tüntetőkkel. A megmozdulásokat követően széles körű letartóztatási hullám indult, majd megkezdődtek a retorziók. L.: A Kommunizmus Bűnei Alapítvány honlapja. Diáktüntetések és megtorló akciók Szegeden 1947-ben. Internet: http://www.kommunizmusbunei.hu/publikaciok/ di%C3%Alkt%C3%BCntet%C3%A9sek-%C3%A9s-megtorl%C3%B3-akci% C3%B3k-szegeden-1947-ben (Letöltve: 2015. május 10.) 401
