Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence cal lehet megfogni, és a táncon keresztül lehet komoly munkára rászoktatni a tagokat”.m A szövetség működésének feljavítása érdekében az MKP-ben feltétlen szükségesnek érezték olyan intézkedéseket hozni, mely az ifjúsági szervezet növekedését ösztönözte, tömegbázisát szélesítette. A felsőbb elvárások a nagyüzemi alapszervezetek megszervezését, továbbá a MADISZ lapjának, az Ifjúságnak mind szélesebb körű terjesztését tűzték ki célul. Emellett vezető szerephez kellett jutnia a centenáriumi ünnepségek megszervezésében is, melynek érdekében 48-as bizottságok alakultak szerte a város iskoláiban. A kommunista politikai és ideológiai alapokból kinőtt mozgalom fellendítésére vonatkozóan az MKP 1947. február 7-ei ifjúsági aktívaülése adott további fontos instrukciókat, mely a pártvezetés szorosabb felügyeletét ígérte meg. Előírták, hogy a MADISZ-szervezetekben az elnöknek, a titkárnak és a leánykor vezetőjének feltétlen a párt tagságához kell tartoznia.281 282 A fenti instrukcióknak névleg ellentmondott a MADISZ elvi alaptétele, mely szerint az ifjúsági mozgalmak önálló, autonóm szervezetekként jöttek létre, és így is kellett (volna) működniük. A szervezeti különállás és politikai irányítás fából vaskarika megoldása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1945. évi felhívásának szövege alól is kilátszik: „Az iskolán kívüli nevelésnek a társadalom öntevékenységén kell felépülnie. [...] Az erők és eszközök tervszerű munkába állítása végett szükséges, hogy a vármegye, illetőleg város iskolán kívüli nevelésének vezetője (népművelési titkár) a társadalmi szervek vezetőivel személyes kapcsolatot tartson fenn és az évi közös munkatervet [...] együttesen beszélje meg. Az iskolán kívüli nevelés vezetője hasson oda, hogy a hatásköri területén levő minden helységben hasonló módon, a szervezkedés és a népművelési munka szabadságának tiszteletben tartásával, minden felülről jövő ráerőszakolás nélkül szerveződjék és induljon meg az iskolán kívüli nevelés munkája”.283 Ezzel szemben a kezdetektől a kommunista párt területileg illetékes székházaiból felügyelték az ifjúsági szervezetek életét, melyről több forrás is árulkodik, például az MKP Dél-Pest Megyei Pártszervezetének 1946. február 10-i értekezleti jegyzőkönyve. A dokumentumban többek között szó esik az ifjúsági munka szervezéséről, irányításáról. Direktíva született az MKP ifjúsági megbízottjai részére arra vonatkozóan, hogy a párttagság fiatal korosztályait mind nagyobb számban irányítsák a tömegszervezetekbe, a hatékony szervezőmunka érdekében pedig alakítsanak ki maguk körül aktívabázist. Minden főbb munkaterületre a párt részéről ifjúsági felelőst kellett 281 MNL BKML XXXV. 27. 1. ő. e. A Kecskeméti városi szervezet jelentései és egyéb iratai /kronológiában/. Jegyzőkönyv az 1947. január 21-én a Magyar Kommunista Párt Ifjúsági aktíváján. 19. p. 282 Uo. Jegyzőkönyv az 1947. február 7-én a Magyar Kommunista Párt Ifjúsági aktíváján. 20. p. 283 KREL Iktatott iratok. 580/1945. Tájékoztató a népnevelők számára. VKM 62.132/1945. VI. a. 394
