Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

J Kecskemét ennél is tovább ment a konspiráció szálainak kibontásában. Mint megírták, Jancsó Imre az államhatalom megdöntésére irányuló titkos szer­vezkedésben mesterkedett. „Éjszakának idején lakására rendelte a lányokat, akiket konkrét utasításokkal látott el”. Az éj leple alatt a káplán velük sokszo­rosította a népi demokráciát gyalázó röpcéduláit is.214 A cikk víziói szerint Jancsó az iskola rendjét, nyugalmát feldúlva, „ valóságos osztályharcot szer­vezett” a növendékek között. Rendszeresen maga köré gyűjtötte a volt angol- kisasszonyos diákokat, lázította őket. Megtörtént az is, hogy mikor a Szabad Nép munkatársai agitáltak lapjuk számára az iskolában, Jancsó az Új Ember katolikus folyóirat érdekében ellenkampányba fogott. Amikor december 9-én a Mindszenty-ellenes demonstrációra kivonult az iskola, Jancsó öt leánnyal az osztályteremben maradt. Az újság szerint ekkor történt, hogy Mindszentyt éltető, provokatív feliratok kerültek fel a táblára. Jancsó mellett a cikk — mint legelvetemültebb bujtogatót, mindenre elszánt szervezkedőt - Bende Margit növendéket nevezte meg (alias: „Jancsó látható főmegbízottja”). Bende a vá­dak szerint kihívó magatartásával odáig merészkedett, hogy nyilas indulókat énekelt az iskolában és az „Éljen Szálast, meg a Hitler, üssük a zsidókat bika- csőkkel!” rigmust skandálta. Bende rovott múltjához sorolta a cikk írója szár­mazását is, mivel ő egy „Barankovics-párti215 képviselőnek a lánya” volt. A nemzeti bizottság az intézmény vezetőjét azonnali hatállyal felmen­tette. „Öllős Saroltát el kell távolítani az iskola éléről, nem megfelelő egy iskola vezetésére, demokratikus szellemben nem tud nevelni [...]. És így nem látni azt, hogy őre volna az iskolában a demokráciának”216 - hangzott a javas­latot alátámasztó indoklás. A határozaton már nem sokat változtatott Kecskés József hozzászólása, miszerint az igazgatónő ellen a bizonyítékok szilárd ta­laján megálló vétséget, mulasztást egyáltalán nem sikerült felhozni. Kerekes Ferencnét, az intézet egy másik inkriminált pedagógusát Kecskemétről vidék­re helyezték át. Az intézetből kizárt öt tanuló mellett szolidaritásukat nyíltan vállaló 21 diák sorsát a Diákszövetség Önkormányzatának döntésére bízták. A nemzeti bizottság 1949. évi január 3-i ülésjegyzőkönyvének bejegyzései alapján tudható, hogy valamennyi érintett növendéket eltávolították az inté­zetből.217 Emellett a város iskoláinak igazgatóit a nemzeti bizottság színe elé idézték, arra figyelmeztetve, hogy személyes felelősség terheli őket hasonló 214 „Mi történt a »Bethlen Kata« tanítónőképzö III. osztályában?” Kecskemét, 1948. de­cember 25. (2. évf. 51. sz.) 1. 215 Demokrata Néppárt: 1945-1949 között működő, keresztényszocialista és parlamen­táris demokrácia elvei alapján szerveződő politikai erő. Elnöke Barankovics István volt. 216 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 710/1948. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1948. december 27-i ülésének jegyzőkönyve. 2. p. 217 Uo. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. 19/1949. Jegyzőkönyv a Nemzeti Bizottság 1949. január 3-i üléséről. 1. p. _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom