Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I A kecskeméti sajtóorgánumok a „kerekegyházi rémhírterjesztők" bandájának leleplezéséről, a klerikális reakció demokráciaellenes szervezkedéséről szenzációhajhász cikkekben tudósították olvasóikat.207 „Megtalálták a kecskeméti rémhírek forrását. Letartóztatták a kerekegyházi plébánost és két társát, akik lázadásba akarták vinni községüket” - olvasható a rikkancsok hatáskeltő stílusában leközölt cikk a Kecskemét nevű lapban.208 Az írás egy nagyszabású demokráciaellenes szervezkedés regénybe illően kiszínezett részleteit tárta a nyilvánosság elé. A „bűnszövetkezet” szálainak felgöngyölítésével a rendőrség több hónapnyi nyomozati munkája zárult le, mely az alábbi cselekményekre derített fényt: a kerekegyházi izgatás résztvevői a rémhíreket üzemszerűen gyártották, „ tervszerűen bocsájtották útjukra és rendszeresen meghatározott cél érdekében koholták őket". A szervezkedés központjai természetesen az egyház és a felekezeti iskola voltak, fő irányítója pedig maga a plébános („Lakása a rémhírterjesztők központja.”) A vád Vári Ferenc szájába elképesztő kijelentéseket adott, mely szerint a plébános kárhozattal, közelgő végítélettel rémítgette a lakosságot a szószékről, és az iskolai szülői értekezletek alkalmával. Például: „Bezárja a templomot, ha államosítják az iskolát. — Nemcsak az egyházat, hanem annak minden tagját megtámadja most az ördög, el akarja ragadni a szülőktől a gyermekeket..." stb. Fia ez sem lett volna elég, a katolikus lelkipásztor háborús rémhírekkel is traktálta a község híveit, amerikai invázióról, magyar katonák Görögországba hurcolásáról terjesztett mendemondákat. A cikk „feltárta” Vári becstelen viselkedését a háborús összeomlás idején, a földreformmal és az iskolaállamosítással szembehelyezkedő uszításait, „utcaapostolain” keresztül szított lázítását. A plébános fő cinkostársa a híradás szerint az egyházi iskola igazgatója, Puchardt Győző volt, akinek a múltját ugyancsak az olvasók elé citálta a lap. E szerint Puchardt jobboldali meggyőződésű, fasiszta szellemű ember volt, az egykori MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) elnöke és a MEP (Magyar Elet Pártja) titkára. „ Hithű sváb, akinek nagy gondja, hogy 1948-ban is lelkiismeretesen tanítsák iskolájában a német nyelvet. Méltó társa a plébánosnak. A valláserkölcsi oktatás nagy apostolának erkölcstelen életmódja köztudomású a faluban” - mondta ki verdiktjét a jól értesült lap cikkírója, aki személyeskedő rágalmaiba belekeverte az iskola egyik tanárnőjét is. A lapszám beszámolt mindemellett a kerekegyházi „úri társaság” garázdálkodásairól is. Az újság állítása szerint ez a banda, élén Flerpay Kálmán műegyetemi hallgatóval, egyenesen terror és rettegés alatt tartotta a község egyszerű lakóit. _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 207 „Népbíróság előtt állanak a kerekegyházi rémhírterjesztők”. Kecskeméti Lapok, 1948. október 31. (81. évf. 252. sz.) 1.; „3 évi börtönre ítélte a népbíróság Vári Ferenc kerekegyházi plébánost”. Kecskeméti Lapok, 1948. november 3. (81. évf. 253. sz.) 1. 208 „Megtalálták a kecskeméti rémhírek forrását...”. Kecskemét, 1948. június 27. (2. évf. 25. sz.) 2. 365
