Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Az 1893/1945. VKM rendelet előírta az oktatás programszerű megtisztítását, mely a „fasiszta”, „demokráciaellenes” tankönyvek, olvasmányok, oktatási segédanyagok kiszűrését követelte meg a közoktatási kánonból. A felülvizsgálatot megbízható káderek, a tanítói, tanári kar tagjaiból, valamint a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének delegált képviselőiből alakult bizottságok végezték el.124 Az elemi iskolák tananyagainak átvizsgálása során azonban igen gyorsan be kellett látni, hogy a rendeletben javasolt módon a cenzúrát kivitelezni nem lehet. Az „új szellemmel össze nem egyeztethető” műveket a könyvek megrongálódásának veszélye nélkül áthúzásokkal kisatírozni képtelenség volt, a leragasztást pedig a fennálló papírhiány lehetetlenné tette. A bizottság javaslatába a tankönyvek bevonása, ezzel együtt új, egységes és megfelelő szellemben íródott példányokkal való pótlása került be. Ameddig viszont a csere le nem zajlott, bizonyos módosításokkal engedélyezni kellett a tanszerek használatát. A kifogásolt részeket lefestéssel törölték a kötetekből (pl.: „Hitvallás”, „A magyarság a világháborúban”, „E rab föld mind az én hazám”, „Magyar húsvét” című vers, „Ország-gyarapító Horthy Miklós kormányzónk”, „Elszakított területeink visszatérése” olvasmányok stb.). Néhány esetben az „elavult” kifejezések lecserélése is elég volt korszerű fogalmakra. Néhány példa a cenzúrázott fejezetekből: a „Hadi árva” című versben „Muszkaországban” helyett „Oroszország”; a „Svábhegy és Zugliget” című olvasmányban „Svábhegy” helyett „Szabadsághegy”; a „Lakást keresünk” című olvasmányban „oláhok” helyett „románok” használandó, valamint „menekülnie kellett” helyett „el kellett jönnie” kifejezést kellett alkalmazni. Az „Alföld” című fejezetből az 1920-as határokon túl fekvő földrajzi nevek stb. Mindezek mellett rendeletileg bevezették a tantervbe a „mindennapos kérdések óráját”, valamint'a „szabad foglalkozás” nevű tantárgyakat. A tantervi változtatások - a szak- és közismereti tárgyak által közvetített új világnézet plántálása mellett - egyre nagyobb teret engedtek „a gazdasági és társadalmi kérdések megvitatásának”, azaz a baloldali kultúrpolitika kedvelt témáinak didaktikus feldolgozása előtt.125

A kommunista párt vezetősége - tolmácsolva a szovjet hatóságok hangját - elégedetlen volt a változások ütemével. 1945 januárjában a „tanerőkhöz” intézett felhívásuk rendreutasító hangvételben dorgálta meg a pedagógusokat, mert a tanítás még mindig „a régi mederben, reakciós szellemben folyik”.126 A levél a kritika megfogalmazása mellett „kérte” felvenni a tanrendbe a kommunizmus és az eszme úttörőinek ismertetését, emellett elvárta a „szociális fejlődés”, a munkásmozgalom nevezetes korszakainak, kiemelke124 MNL BKML VI. 502. b. A Kecskeméti Tanfelügyelőség iratai. 811/1945.

125 MNL BKML IV. 1926. 67/1945. 2. p.

126 MNL BKML VI. 502. b. 90/1945. A Magyar Kommunista Párt körlevele a tanerőkhöz. 1945. január.

331