Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I ményvezető ellen újra indult vizsgálat. A többnyire elmarasztalással végződő, koncepciósán szervezett eljárások különösen az államosítás időszakában váltak tömegessé. A politikai élet balratolódásával az egyes szakágazati testületek jellegét is a legerősebb hatalmi erők formálták át. Mind a területi államigazgatás oldaláról (tankerületi közigazgatás), mind a helyhatósági bizottságok részéről a politikai érdekek léptek előtérbe, melyet a „demokratikus” pártok kvótaszerűen delegált összetétele szavatolt. A kecskeméti iskolaszék testületének összeállítása például - Bánó Mihály javaslatára — 1945. április 6-án került a nemzeti bizottság elé. Az ott meghozott határozat értelmében a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazda Párt egységesen 6-6 tagot delegálhatott, a Polgári Demokrata Párt 4-et, a szakszervezetek pedig 2 főt küldhették.110 Az 1945. augusztus 31-én a Pedagógusok Szakszervezetének követelése nyomán111 ismételten újjáalakított 1. Községi Iskolaszékbe a delegált tagság arányán ismét változtattak: a Magyar Kommunista Párt és a szociáldemokraták 13-13 fővel, a Független Kisgazdapárt 14 fővel, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 10-10 fővel, a szakszervezet pedig 10 fővel képviseltette magát. A későbbiek során a munkáspártok súlya a tanügyi bizottságokban és a politikai döntéshozó testületekben is dominánssá, majd kizárólagossá vált. A Szülői Munkaközösségek 1949. októberi tisztújítása kapcsán Dél-Pest Vármegye tanfelügyelője már elégedetten nyugtázta, hogy a szervezet vezetőségének megújult összetételében „kifejezésre jut az az elv, hogy a vezetés mindenkor a munkásosztály kezében van.”112 Pedagógusok átképzése és átnevelése A háborút követően a tanügyigazgatás legnagyobb gondját a krónikus létszámhiány jelentette. A tanítói kart az igazoló eljárások nyomán történt elbocsátásokon túl az is apasztotta, hogy sokan a háború vége óta nem tértek vissza szolgálati helyükre. Emellett 1945 őszén 68 fő még hadifogságban volt.113 (1946 januárjában is mintegy 30 tanító volt hadifogoly, szolgálati he_________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 110 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. április 6-án tartott üléséről. 4. p. 184 /1945. sz. NB hat. 12. pont. 111 Uo. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. július 13-án tartott üléséről. 7. p. 381/1945. sz. NB hat. 112 MNL BKML IV. 1926. 12/1949. „Délpestvármegyei tankerületi főigazgató október havi jelentése”. 1949. november 11. 1. p. 113 Uo. 67/1945. A kecskeméti népoktatási kerület tanfelügyelőjének összefoglaló jelentése az 1944-45. évről és 1945. augusztus hóról. 1945. szeptember 12. 2. p. 325
