Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között az egészségügy szorító gondjai mellett ideológiai megfontolások is álltak. A kommunista párt társadalompolitikai céljai szerint ugyanis az intézet felszámolásában és nem újrainditásban volt érdekelt. A tanítóképző növendékeinek nagy hányada ugyanis földbirtokos, keresztény családok leányaiból tevődött ki. Többek a szerzetesi iskolák felszámolását követően, az angolkisasszonyok intézetéből kerültek ide. A „növendékek 50%-a az apácák által nevelt leányokat hozták be és nem vitás, hogy más szellemben voltak nevelve [...] és állandóan csinálják ezt a hajtogatást" - vélekedett Kovács László nemzeti bizottsági tag 1948 decemberében, melyhez Koltai Vilmos, az államvédelmi osztály vezetője is hozzátette a maga keresetlen véleményét: az „Iskolák államosítása után a Bethlen Kata leánygimnáziumban, hol ma is az iskolában 75%-a jobboldali kiváltságos emberek gyerekei járnak, kiéleződött az osztályharc”.92 A református tanítóképzőt az MKP egyenesen a klerikális reakció szálláscsiná- lójának tekintette, mely világosan kitűnt az 1948 decemberében „leleplezett” diákszervezkedés kapcsán is (ennek eseményeit lásd később!). Az osztályharc érdekében a reakciós bástyának tekintett tanítóképző intézet alternatívájaként el is indították a Dolgozók Tanítóképzőjét. A gyorstalpaló nyári tanfolyamok a rendszerhez lojális szellemű, munkás és paraszti hátterű tanítói gárda kinevelését szolgálták.93 Emellett a mezőgazdasági szakigazgatás helyi kádereit a Kecskeméti Állami Parasztfőiskola hivatott kitermelni. A leendő gazdajegyzők egy hároméves képzést követően foglalhatták el álláshelyüket.94 A felekezetek mellett a várost is súlyosan érintették az iskolák és tanítói állások újjászervezésének kötelezettségei. Mindezt tetézte a Vallás- és. Közoktatásügyi Minisztérium rendelete, mely maximálta az egyes iskolatípusok osztályaiban megengedhető tanulói létszámot. (A 27 822/1945 IV. VKM rendelet előírásai Kecskemét esetében 53 pusztai népiskolai állás szervezését tették volna szükségessé.) Kecskemét „csaknem minden anyagi erőforrásától, földbirtokaitól stb. megfosztva áll. Önerejéből további terhet vállalni képtelen. Legcélszerűbb lenne nemhogy további új állásokat szervezni, hanem a meglevőket is állami kezelésbe adni” — olvasható a közgyűlés 1945. évi jegyzőkönyvében.95 A törvényhatósági bizottság tehát a város iskoláinak államosítása mellett foglalt állást, mert így remélhette a fenntartással járó terhektől való szabadulást. A községi iskolák államosításáról a 86.164/1947. VKM rendelet intézkedett, melynek végrehajtási passzusai a városvezetés számára 92 MNL BKML XVII. 46. Jegyzőkönyvek gyűjteménye. Jegyzőkönyv a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1948. december 20-án tartott üléséről. 2-3. p. 93 „Megnyílt a dolgozók tanítóképzője”. Kecskeméti Hírek, 1948. január 11. (2. évf. 154. sz.) 2. 94 „Mi lesz a Parasztfőiskola hallgatóiból”. Kecskeméti Hírek, 1948. február 1. (2. évf. 4. sz.) 2. 95 MNL BKML IV. 1903. a. 136/1945. Kgy. 319
