Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Szabó Bence mellett. Két napra rá a város kereskedelmi alkalmazottai tartottak közgyűlést, melynek fő témája természetesen a kormány iskolapolitikája melletti elkö­teleződés volt. Hasonlóképpen történt május 28-án is, mikor a színházban rendezett ankét alkalmával Vadász Ferencné propagandafelelős ismertette a Magyar Dolgozók Pártjának programját az összegyűlt 1200 megjelent előtt.85 Ugyanezen a napon pedagógusgyűlés is volt, 200 résztvevővel. Június elején a pártközpontban hívtak össze konferenciát, emellett az iskolaigazgatók részére értekezletet is tartottak. Pedagógusgyűléseket megyeszerte másutt is tartottak az államosítás legitimálása érdekében. Az „ankét közönsége [...] a földbirtok­reformot és iskolareformot acélkapoccsal egybekapcsolva látja”86 — olvashat­juk például a Kunszentmiklósi Nemzeti Bizottság és az MNDSZ által 1948 júniusában közösen rendezett kongresszus jegyzőkönyvében. Kecskeméten az MNDSZ október 29-én tartotta meg pedagógiai ankétját, melyen pedagó­gusok és szülők „népes csoportja” vett részt. Egy felvetett (minden bizonnyal előre egyeztetett) kérdésre válaszolva a nőszervezet budapesti kiküldöttje tiltakozásának adott hangot az iskolák életébe történő egyházi beavatkozás miatt. Az értekezlet a felszólalókkal egyetértésben memorandumba foglalta követelését, hogy a kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket a kleriká­lis reakció eme megnyilvánulásaival szemben.87 Az államosítás eszmei érvei és alkalmazott módszerei Az oktatásügy „megreformálásának” kifejtése előtt feltétlen érdemes szám­ba venni az 1948 előtti iskolarendszerrel szemben megfogalmazott kritiká­kat, az államosítást pártoló oldalról elhangzott érveket és véleményeket.88 Valamennyi pont közös nevezője a koncepciós szemlélet, a marxista alapokon nyugvó osztályharcos megközelítési mód volt. A programszerüségből adó­dóan az államosítás kezdeményezőinek gondolatmenete öncélú ferdítésektől, önellentmondásoktól volt terhes, érveik kizárólag a korabeli baloldali esz­merendszerben és az érzelmeket a racionalitással összemosó kontextusban voltak elhelyezhetők. Az államosítás érdekében felhozott argumentumok a hatalmi és politikai szándékok elfedését szolgálták, egyben az intézkedések időszerű és szükségszerű voltát legitimálták. 85 MNL BKML IV. 1910. a. 78/1948. „Kimutatás az iskolák államosításával kapcsolat­ban Kecskemét thj. városban tartott gyűlésekről”. 86 MNL BKML XXXV. 27. 16. ő. e. A Kunszentmiklóson a NB és MNDSZ által össze­hívott ankéton elhangzott beszéd vázlata az iskolák államosításáról. 1948. június 12. 87 MNL BKML IV. 1926. 67/1948. Kecskemét thj város tanfelügyelőjének november havi jelentése. 1. p. 88 Lásd pl.: Mit jelent az iskolák államosítása? Kiáltvány. 1948. június. írta: dr. Vágó Dezső, a kecskeméti tanfelügyelőség vezetője és Háros Antal, a pest vármegyei tan­felügyelőség vezetője. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom