Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

III. Az oktatási rendszer átformálása

A szovjet megszállással megkezdődő új korszak a kommunista erők azonnali, erőszakos térnyerésének kezdete lett. „A közoktatás és köznevelés átalakulása - mint az egész gazdasági-társadalmi rendszerünk — fokozatos és fáradságos építőmunkával ment végbe, a rendszer ellenségeivel való politikai harcban valósult meg"19 - olvasható Szabó Imre tanulmánykötetében, az iskolák államosítása kapcsán. Az elitváltás jelensége természetesen nem állt meg a politikai szervek, hivatalok, fegyveres és jogszolgáltatási testületek küszöbénél, vagy a magántulajdon fogalmi alapjainak, a személyiségi jogok teljes körének egyoldalú újradefiniálásánál. A totális hatalomátvétel a szellemi, kulturális és társadalmi élet minden szegmensét magába foglalta, mindenre kiterjesztette szándékait, kiszorítva az oda nem illő, neki nem tetsző „régi”, „maradi”, „reakciós” eszméket, elveket, intézményeket. Az ideológiai egyeduralom megszerzése alapvető célkitűzés volt, melyben a gondolatok, érzelmek, motivációk társadalmi méretű és személyes dimenziójú befolyásolásának egyaránt kulcsszerepet szántak. A szocialista tudatformálásnak a terepe a sajtó, a tömegtájékoztatás (propaganda) vagy a művészetek ágai mellett az oktatás-nevelés volt, melyet csak teljes körű államosítással, mindenre kiterjedő felügyelettel lehetett „megrendszabályozni”. A fordulat évében már a legkisebb mértékben sem lehetett elhajlani a kijelölt vonaltól. Egy pártközi egyeztetésen a kisgazda és a parasztpárt delegáltjainak felrótták, hogy lapjuk, a Petőfi Népe nem helyezkedett világos álláspontra az államosítással kapcsolatban, azaz nem propagálta azt kellő eréllyel hasábjain. A párt sietve leköszönt nyolctagú vezetősége nyomába lépő új garnitúra gyorsan orvosolta a vétkes mulasztást.

Az álkoalíciós időszak során a kommunista párt általános politikai stratégiájának részét képezte, hogy a frontális támadások mellett, önmagukat demokratikus erőként láttatva színleg konszenzusra törekedtek.79 80 Formailag alkalmazkodtak a polgári parlamentarizmus szabályaihoz, kommunikációjukban állandóan szerepelt a demokrácia fogalma és (a fordulat évéig) a szabad vallásgyakorláshoz való jog is. Továbbá törekedtek arra, hogy célkitűzéseiket (mint például a földkérdés) másokkal, az ún. „népi szervek” prominenseivel, vagy más, látszólag független politikai erőkkel mondassák ki, mely kezdeményezéseket ezután a demokratizmus jegyében maguk is zászlajukra tűztek. Ebbe a taktikai rendbe illeszkedett be az MKP kecskeméti szervezetének 1947. évi propagandamunka-tervéből megismerhető forgatókönyv. Az

_________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

79 SZABÓ Imre, 1988. 30.

80 MÉSZÁROS István, 1993. 16-17.

313