Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

A szervezetileg megszilárdult és taglétszámában felduzzasztott MKP egy 1948. januári kimutatás alapján 2728 tagot számlált Kecskemét belterületein. A város külterületi részei 2193 tagot adtak (ez Kecskemét akkor 60 ezres lakosságának kb. 8%-át jelentette). A Nagy-Kecskeméthez sorolt Lakitelek, Orgovány, Jakabszállás és Kerekegyháza községek pártszervezetei további 1005 főt tartottak számon.64 A fordulat évére a pártok közötti hatalmi-politikai vetélkedés nemcsak az országos politikában, de itt is a végéhez ért: „Pártunknak nemcsak az ereje nőtt meg Kecskeméten, hanem a tekintélye is. Ma már semmi sem történhetik nélkülünk. A Nemzeti Bizottság pártunk vezetésével döntő szerepű politikai tényező lett, melyből kirekesztették a jobboldaliakat. A törvényhatósági bizottságban a baloldal lett a döntő erő. [A] Kisgazdapártnak nincs a városi közgyűlésben 60 évesnél fiatalabb tagja.”65

Szabó Bence__________________________________________________________________________________

II. A hatalom kultúrpolitikai törekvései, különös tekintettel az oktatás területére

Már a szovjet csapatok beözönlése előtt nyilvánvaló tényként szolgált, hogy sorsfordító változások előtt áll Magyarország. Hogy ezek mely irányú, milyen jellegű változások lesznek, mi lesz az új berendezkedés célja, érdeke és hol lesz ebben az egyházaknak és magának a hitnek a szerepe, előre nem volt tudható, csak sejthető. Ravasz László püspök 1944. szeptember 20-án kiadott körlevele több pontban is baljóslatú várakozásokat sejtetett. Az elmúlt időszak nehézségei és a várható megpróbáltatások sugallhatták a kiadványban megfogalmazott gondolatokat. Az igehirdetői szolgálat fontosságát, az élő hitélet pótolhatatlan szerepét hangsúlyozva Ravasz püspök kiemelte, hogy az egyháznak a rá váró megpróbáltatások ellenére, az ellene irányuló támadások tüzében is be kell töltenie hivatását: „Ne csüggedjen az igehirdető, ha kevesen hallgatják, ha nyíltan ellene mondanak, ha megvetik az Igét. Ne tántorodjék el, ha e titáni harcban világnézetek, pártok, emberi tudományok belefogódz- nak az igehirdetőbe [.. .]”.66 A karnyújtásnyira lévő új korszakot illetően tett útmutatások az iskolák ügyére is kitértek. Az egyházra, hitközségekre e téren hatalmas felelősség hárult. „Nem tudjuk, mit hoz a mostani világ iskoláinkra, általában az egyházi iskolákra. [...] ragaszkodunk őseink felfogásához, hogy az iskola az egyház veteményeskertje; ezért kérem az iskolák fenntartóit s mindegyik, alsóbb- és felsőbb fokú iskola tanítóit arra, hogy lelki és anyagi

64 MNL BKML XXXV. 27. 18. ő. e. Kimutatás Dél-Pest megye területén lévő községi, tanyai, üzemi és körzeti szervezetekről. Tanyai, üzemi és és körzeti szervezetek kimutatása. 1948. január. 2. p.

65 Uo.

66 KREL Iktatott iratok. 195/1944. Körlevél. 3.

308