Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence zsákmányoltak. Ugyanezen iskola tanítója 1945. február 5-én újabb panaszos beadványt terjesztett fel annak kapcsán, hogy az oroszok immár harmadik alkalommal vitték el a kályhacsöveket az iskolából.17 A közrend helyreállására, a parttalan erőszak csillapodására még 1945 tavaszán sem látszott sok remény. „Tisztelettel jelentem, hogy a Korhánközi- úti iskolát kényszerítő körülmények miatt el kell hagynom. A helyzet tarthatatlan” - olvasható Bártfay Istvánné községi tanítónő beadványában, melyet a város iskolaszékéhez intézett.18 A tanyavilágban a tanítást az oröszok garázdálkodásai miatt fenntartani nem lehetett. A tanórákat megzavaró részeg katonák gyakran beültek az iskolapadba, „természetesen a lányok mellé”, akiket ilyenkor vegzáltak. Firkáltak az irkájukba, „cirógatták” őket. Községi elemi népiskola Kisfáiban (1948) MNL BKML XXIII. 11. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának iratai. Az iskolák államosításakor felvett leltárak és dokumentációk gyűjteménye. Kecskemét-Kisfái II. sz. Állami Népiskola. Sz. n. irat. Ilyen körülmények között a tanító tekintélye és az erkölcsi normák is komoly csorbát szenvedtek {„Már a fejlettebb fiúk is vérszemet kaptak” — írta a pedagógus), így az osztály rendje kezdett felbomlani. A tanítónő a tanyavilág lakosaival kényszerű sorsközösségben, örök félelemben élte magánéletét, mindennapjait is: „Nappal szüntelen az izgalom, éjjel rabolni jönnek, fegyvert fognak az emberre, a nőket üldözik, éjnek idején bujkál az ember. így éjjel17 MNL BKML VI. 502. b. 1/1945. 1944. december 31-ig kiadott, iskolaépítéssel kapcsolatos hivatalos ügydarabok. Jegyzék. 7. p., valamint 43/1945. 18 Uo. 286
