Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I ____ _______ OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között bombázni kezdte Kecskemétet.4) Az evakuálás kapcsán a város vezetői később úgy vélték, hogy a közigazgatás megbénulása temérdek baj forrása lett. „A kiürítés kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi kárt jelentett a városra nézve”5 - olvasható Imre Gábor kecskeméti rendőrtiszt visszaemlékezésében. A szovjet megszállás kezdete Az otthonából elmenekült lakosság november első napjaiban kezdett visszaszivárogni Kecskemétre. A benépesülés azonban vontatottan haladt. A legtöbben nem mertek visszatérni lakóhelyükre a megszállt városban uralkodó életfeltételek és rémisztő közállapotok miatt. Sokan attól is féltek (nem alaptalanul), hogy berendelik őket kényszermunkára, így a visszatértek közül, aki tehette, igyekezett elrejtőzni a hatóságok elől.6 Az átmenetiség időszakát jól jellemzi, hogy a szovjetek a város élére egy vendéglátóst állítottak. A pincérből városatyává avanzsált Várady József mintegy másfél hónapig töltötte be Kecskemét első számú közhivatali tisztét. A polgármester kinevezése és távozása egyaránt rendkívüli volt: nem sokkal azután hogy rendőrhatósági őrizetbe vették, életét vesztette. Mindeközben a nyugati irányba vonuló heves harcok miatt egyre özönlöttek a katonák Kecskemétre, akiket hosszabb-rövidebb ideig helyben állomásoz- tattak. A hódító haderő eltartásáról és a sebesült katonákról a városnak kellett gondoskodni, mely a lehetetlennel határos terhet rótt a lakosságra. Az állandó csapatmozgások miatt igen keservesen haladt a közbiztonság konszolidációja is. A körülmények kényszere miatt kerületi hatáskörben decentralizálták a közigazgatást. Az ideiglenes közhivatali képződmények vezetőinek beszámolóiból ismerhetők meg leginkább 1944 őszének történései. Innen tudható többek között, hogy a szovjet katonák erőszakoskodásai, garázdálkodásai, fosztogatásai állandó jelleggel napirenden voltak, és sajnos még hosszú ideig fenn is maradtak. Nemi erőszaknak becslések szerint 3000 nő esett áldozatul a városban és környékén, amely az áldozatokban életre szóló testi-lelki nyomot hagyott.7 A katonai terror tucatszám szedte halálos áldozatait is Kecskeméten és környékén. Nap nap után tömegével szedték össze malenkij robotra a város férfilakosait, sőt, sokszor még a gyermekeket is. A „kis munka” sokak számára évekig tartó rabságot vagy halált hozott. A korabeli beszámolók, hivatalos jelentések apokaliptikus hangulatú képet festettek a város közállapotairól. 4 RIGÓ Róbert, 2014. 116. 5 BÁL1NTNÉ Mikes-Katalin SZABÓ Sándor, [1971], 79. 6 RIGÓ Róbert, 2014. 113. 7 Uo. 115. 281
