Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Tóth Szilárd

A gyermekek iskolán kívüli kötelező elfoglaltságai

A gyermekek kötelező tanítási időn kívüli elfoglaltságai közül a legfontosabbak az alábbiak voltak:

1. Az Ifjúsági Vöröskereszt az iskolai nevelés kiegészítő része volt. Falta Irénke az I. kerületi elemi iskolánál működő csoport működését ismertette: „Három éve folyik a munka, már 33 csoport működik. Az irgalmasság gyakorlása, testi-lelki tisztaság, kötelességre nevelés, az igazmondás mind fontos nevelői célok." A munkadélutánokon illem- és jellemfejlesztő meséket olvastak. A test és lélek tisztaságára ügyeltek. Hősi sírokat gondoztak. Használt ruhaneműket, 45 szeretetcsomagot, élelmet osztottak, ünnepélyes műsoros délutánokat tartottak. Ebédeltető akcióban vettek részt, tízórait osztottak, 7 tanuló cipőjét megtalpaltatták.89

2. A cserkészet az 1930-as évek elejétől indult fejlődésnek. Ez volt az egyik legnagyobb ifjúsági és felnőtt mozgalom, amely származástól, nemtől, vagyoni helyzettől, továbbá különböző vallási meggyőződésektől függetlenül mindenki számára nyitott volt, önkéntes, vallásos, pártpolitikától mentes mozgalom. Az alapító, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell 1857-ben született. Céljuk igazságszerető, becsületes felnőtt jellemeket építeni a gyermekekből, fiatalokból. A siker titka valószínűleg abban állt, hogy a fiatalokban egyéni adottságaikat engedte felszínre törni. Alappillérei: ki-ki saját hite szerint éljen lelkileg vallásos életet, és saját hazája szokásai alapján neveljen hasznos, jel- lemes polgárt a fiatalokból. Magyarországon az 1910-es évek második felére vezethetők vissza a cserkészet első életjelei, jobban a ’20-as években erősödött meg a magyarországi cserkészmozgalom. Az iskolaszék felhívására Makáry István és Hatvani Pál belterületi, valamint Major Sándor nagybugaci tanító vállalkozott cserkészcsapat szervezésére. Az érintett tanítóknak csapatszervezési utasítást küldtek, illetve el kellett végezniük a Magyar Cserkészszövetség tanfolyamát. Kecskemét a VIII. cserkészkerülethez tartozott. A cserkészapród csapat felállításának feltétele az volt, hogy legyen egy erkölcsi testület, mely vállalja a felelősséget, hogy a „Magyar Cserkészszövetség” által előírt szabályok szellemében történik a szervezés. Ennek az erkölcsi testületnek legalább öt tagból álló „szervezőbizottságot” kellett tagjai közül választania, amely tagjai közül elnököt jelölt ki. Az ő feladatuk volt a csoportvezetőket támogatni, a hatóságokkal szemben az alakulatot képviselni, a kerület és a központ üléseire eljárni. E bizottság jelentette be a központnak a cserkészapródokat,

89 'MNL BK.ML VIII. 249. b. 1290/1938.

270