Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd 1 metszőolló, 1 ágmetsző fűrész, 9 kiskapa, 3 gereblye, 4 ásó, 1 nagykapa, 1 udvarseprő, 1 cirokseprő, az elszakított részek porából gyűjtemény, nemzeti ereklye falikép.61 Az 1926-ban és 1929-ben épült 34 pusztai iskola (43 tanterem) előírás szerinti felszerelést kapott, a korábbi 12 pusztai tanterem és belterületi iskolák felszerelése azonban hiányos volt. A város költségvetésébe évente tervezett összeg még a természetes elhasználódás következtében előállott hiányok pótlására sem volt elegendő, így az iskolák később sem heverték ki azt a veszteséget, amely a háború, a kommün és a román megszállás alatt érte őket, mikor a felszerelés nagy része elkallódott, hasznavehetetlenné vált. 1930-ban a Kultuszminisztérium nagyobb mennyiségű taneszközt osztott szét az iskolák felszerelésének pótlására, igy az iskolaszék az alábbi legszükségesebb taneszközök kiutalását kérte: 20 db Himnusz falitábla, 50 db Horthy Miklós-kép keretezve, 20 db nemzeti zászló, 12 db orosz számológép, 10 db „Magyarország politikai térképe” vászonra vonva, lécekkel; 12 db Bopp-féle métermérték- gyűjtemény, 8 db „Európa politikai térképe” vászonra vonva, lécekkel; 6 db földgömb, 6 sor történelmi falikép, 24 db hőmérő.62 63 A tűzifahiány sokszor országos méreteket öltött, volt, hogy egyes iskolákat hónapokra be kellett zárni. Ezek az iskolabezárások, illetve az állandó hideg rengeteg kellemetlenséget okozott tanítónak és tanulónak egyaránt, így a szülők és tanítók ez irányú panaszai szinte állandóan napirenden voltak az iskolaszéknél. 1920-ban a törökfái iskolából az alábbiak szerint indokolták tüzelő iránti igényüket: „Tisztelettel jelentem a törökfái pusztai iskolában a tanítás menete zavartalan. A tüzelőanyagot naponta hozzák a gyermekek, fejenként tíz kukoricacsutkát. Két-két darab fát csak a vagyonosabb 3-4 tanuló hozhat. Az így gyengén fűtött iskolát számítva remélem, hogy december hónapban is rendesen taníthatok. Január és február hónapban, ha a városi hatóság megfelelő tüzelőanyagot nem küld, a tanítást kénytelen leszek beszüntetni. Emberi ésszel gondolkodva a tanulók által összehordott kukorica- csutkának olyan melege és parazsa nem lesz, hogy a január és február havi hidegben a gyermekek iskolában ülve tanulni képesek legyenek. Szíveskedjék figyelembe venni, hogy Törökfáit szegény sorsú tanyás kertészek lakják, kik a földtulajdonostól kapott egy-két hold harmados kukoricaföld után élnek, s a csekély melegítő erejű parazsú kukoricacsutka tőlük nagyobb áldozat, mint erdők mellett vagy szőlőkben lakóktól a fa tüzelőanyag.'™ Egy másik 61 MNL BKML VIII. 249. b. Iskolai leltárak K-V betűrend. A 66. dobozból a Koháryszentlőrinci IV. számú iskola 1929-1941. évi leltárcsomójából a „Leltár a koháryszentlörinczi IV. sz. iskola meglévő ingóságairól” címzésű, Koháryszentlőrincz 1930. január 23-i keltezésű, Beliczay Ilona helyettes tanítónő által aláírt irat. 62 MNL BKML IV. 1907. 136/1930. 63 MNL BKML VIII. 249. b. 756/1920. 258
