Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG Figyelemre méltó, hogy az 1930-as évek közepén volt a legkevesebb a sportkörösök száma, épp mikor szép versenyeredményeket produkáltak a fiúk. Feltételezhető, hogy a kör tömegsport jellegét ekkor átvette a versenyre való felkészülést célzó, keveseket érintő, intenzív edzés. A sportkör először szombaton délután tartotta kétórás foglalkozásait, emellett később bevezették mindennap az iskolai 20 perces nagyszünetekben való sportolást.66 A gimnázium sportköre a testnevelés minden felölelhető ágát kultiválta, keretén belül párhuzamosan több szakosztály is működött. Gazdag volt a választék: játék és téli sportok, torna és atlétika, birkózás és úszás, vívás és céllövészet, bokszolás és tenisz, kézilabda, sakk és repülőmodellező szakosztályokba járhattak a fiúk.67 A kör finanszírozása is megoldottá vált: minden diáknak a beiratkozáskor évente bizonyos összeget kellett befizetnie a testnevelési alapra, a befolyt pénz 40%-a illette meg a gimnázium sportkörét, egyéb bevételi forrást a tornarendezvények belépődíjai jelentettek.68 Hála a nagyjából tervezhető finanszírozásnak, a tornaszertár felszereltsége is javult, 1923 után rendszeresek voltak a nagyobb beruházások.69 Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a versenyeken egyre jobban teljesítő tanulóknak szüksége volt speciális tornaszerekre és felszerelésekre, másrészt - öngerjesztő folyamatként - pontosan az egyre inkább javuló versenyeredményekre való tekintettel, a félegyházi főgimnázium többször megkapta bizonyos tankerületi sportversenyek megrendezésének jogát,70 ennek azonban előfeltétele volt, hogy a szükséges tornaszerek kellő számban rendelkezésre álljanak. A labdarúgás népszerűségére következtethetünk abból, hogy az iskola az 1920-as évek közepén 10 pár „football” cipőt, 11 pár sportszárat, 5 pár sípcsontvédőt vásárolt, és szinte 66 Értesítő - Szent László Gimnázium, 1927/1928. 26-28. 67 A felsorolt szakosztályok nem működtek állandóan, évente változhatott a kínálat. Az összefoglaló a Zentay-Zubek Mihály ideje alatt valamennyi választható sportköri tevékenységet felsorolja. 68 Az 1928/29-es tanévben például 2,40 pengő volt a testnevelési díj, míg a tandíj helybelieknek 40, vidékieknek 80 pengőt tett ki. Értesítő - Szent László Gimnázium, 1928/1929. 48. 69 Az 1925/1926-os tanévben például a város jóvoltából az alábbi tornaszerekkel gyarapodott a tornaszertár: 20 szakasz bordásfal, 1 korlát, 1 nyújtó, 1 rugódeszka, 1 ugrószekrény, 6 mászópózna, 6 mászókötél, 1 db kosárlabda-felszerelés, 2 db hajszalabda, 2 db füleslabda, 9 db gerely, 3 db diszkosz, 30 db fabot, 2 db stafétabot, 9 db ugróléc, 1 db ugrónád, 2 pár szeges futócipő, 10 db ugrókötél, 4 db vívókard, 2 db fejvédő, 10 pár gumi tornacipő. Értesítő - Szent László Gimnázium, 1925/1926. 32. 70 Például 1926/27-ben itt rendezték meg a kerületi tornászbajnokságot, a következő évben a kerületi vívóversenyt. Értesítő - Szent László Gimnázium, 1926/1927. 20., 1927/1928. 26-28. 211
