Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
I egzisztenciáknak számítottak. (Pl. Apostagon, bár létezett egyházközségük, de az iskolát nem tudták fenntartani, Nagykőrösön pedig templomuk építése és az iskola szervezése10 11 12 is kizárólagosan külső segítséggel történt.) A 18. században a fokozatosan a görög kereskedők helyébe lépő és egyre gyarapodó izraelita lakosok foglalkozásukból eredően nem tömörültek egy-egy helységben, hanem a kereskedői életformának megfelelően minden településen előfordultak. A legtöbben Apostagon (a lakosság 16%-a), Abonyban (a lakosság 10%-a) és Tasson (a lakosság 8%-a) éltek. A nemzetiségek asszimilációjának" már a 19. század első felében kézzelfogható jelei mutatkoztak, elsősorban a magyarokkal keverten élő katolikus tótok körében. Akasztót, Kecelt és Miskét Fényes Elek összeírása 1843- ban már magyarnak nevezi. Az evangélikus szláv telepítésű „magyar-tót” Apostag 1851-re lett magyar falu. A három „illír, sokacz, rácz, bunyevátz, dalmát” néven nevezett katolikus délszláv falu közül Szentistvánon jelentkezett asszimiláció (1843-ban „magyar-rácz falu”, 1860-ban „magyar falu”). Az 1860-as statisztikai leírás idején a vizsgált terület mintegy 210 ezer lakosának a 85%-át magyarok, 6%-át németek, 4%-át tótok, 3%-át illírek és 2%-át — a vallásnak és egyúttal etnikumnak is tekintett - izraeliták alkották. Vallásra nézve a népességből 52% katolikus, 39% református, 7% evangélikus és 2% izraelita hitű volt. A katolikus német Bércéi, Császártöltés, Hajós, Nádudvar, a protestáns német Kisharta és Vadkert, az evangélikus tót Dunaegyháza, Kiskőrös és a katolikus illír Bátya, Dusnok a 19. század közepén még szilárdan őrizte nyelvét, de lakosai „magyarul is beszélnek”, „minnyájan tudnak magyarul", „a férfiak többnyire magyarul is beszélnek",n Annak dacára, hogy a 18. századi telepítések után is többségében nemzetiség, illetve vallás szerint formálódtak a mezővárosi és a falusi társadalmak, néhány vegyes lakosságú helység is kialakult. Különösen kevert vallási és etnikai képet mutat Apostag és Vadkert. Apostagon a katolikus és református magyaroknak, az elmagyarosodott evangélikus tótoknak, valamint az izraelitáknak megvolt a négy vallás szerinti iskolájuk. Vadkerten pedig a katolikus és református magyarok, az evangélikus németek és tótok, illetve az izraeliták rendelkeztek négy felekezeti iskolával. (Az evangélikus iskola három tanítója közül kettő német, egy tót nyelven oktatta a gyermekeket.) _________________________________________________________ PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN 10 1857-ben a nagykőrösi katolikus iskolát a helytartótanács utasítására a város szervezte meg úgy, hogy a „Kapczy-féle” házban két tantermet szerelt fel és a két tanító javadalmazásátvállalta. GALGÓCZY Károly, 1896. 456. 11 FÉNYES Elek, 1843. passim; uő, 1851. passim; PESTY Frigyes, 1984. passim. 12 HORVÁTFI M. Ferenc-SZABÓ Attila 2000. passim; PESTY Frigyes 1984. passim. 11
