Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Hanusz István „Fűben, fában magyar történet és népmonda” című könyve az Atheneum Kiadó gondozásában 1905-ben jelent meg. Az 1905/1906. tanévben György Aladár „A Föld és népei. V. kötet. Magyarország” 11-78., 309-336. oldalain megjelent 2. fejezetet is ő írta. írt még 24 ismeretterjesztő cikket, jobbára a föld- és természetrajz köréből, országos és helyi lapokba. A főreáliskola ez évi értesítőjébe „A Földközi tenger physikájából” címmel írt. Némelyik munkája több helyen is megjelent.343 A főreáliskola igazgatója az 1906/1907. tanévben 35 ismeretterjesztő cikket írt, főként a föld- és természetrajz köréből, országos és helyi lapokba. Némelyik munkája a korábbi gyakorlatnak megfelelően több helyen is megjelent. Az ez évi főreáliskolai értesítőbe „Európa kopása” címmel írt cikket.344 Az 1907/1908. tanévben az iskolai értesítőbe „Flazai történetünk állatregéihez” címmel írt cikket. Az említett cikken kívül a tanév során további 31 közleménye jelent meg különféle országos és helyi lapokban. Ezek közül 9 két helyen is, mint átvett cikk, jelent meg.345 Az 1908/1909. tanévben Hanusz István igazgatónak 40 közleménye jelent meg az Alföldi Híradó, Az Időjárás, Budapesti Hírlap, Kecskeméti Lapok, Kecskeméti Nagy Képes Naptár, Szőlészeti és Borászati Lap, Váczi Közlöny című lapokban.346 Holosnyay Ambrus az 1891/92. tanévben több ízben cikkezett a Kecskeméti Lapokban egy, az ifjúság részére felállítandó játszótérről.347 Hollós László dr.-tól az 1891/92. tanévben önálló füzetben jelent meg: „Adatok a Ranunculaceák rhizomainak alak- és szövettanához”. Ez egy rajzokkal illusztrált tanulmány volt.348 Nevezett főreáliskolai tanár az 1892/93. tanév során útirajzot írt „Krassó Szörény megyéből” címen a Kecskeméti Lapokba, míg „A boglárka-félék föld alatti szára” címmel a Kecskemétbe?49 Hollós Lászlónak az 1893/94. tanévben a főreáliskolai értesítőben „A chemiai gyakorlatokról”, „A kecskeméti, félegyházai és ókécskei fúrólyukak rétegsorozata” címmel jelent meg két dolgozata. „Régiségek Tolna megyéből” című munkája táblarajzzal az Archeológiái Értesítőben, a „Bugacz-Monostor növényvilágából és pásztoréletéből”, „A Szikra” című írásai a Kecskemétben, míg egy tárcacikke a Kecskeméti Lapokban jelent meg.350 Kemény János ________________________________________________________________________________ 343 KMKÁF 1905/6-dik évi értesítője. 1906. 47.; - A cikket 1. uo. a 10-20. oldalakon! 344 KMKÁF 1906/7-dik évi értesítője. 1907. 56.; - A cikket 1. uo. a 9-29. oldalakon! 345 KMKÁF 1907/8-dik évi értesítője. 1908. 29.; - A cikket 1. uo. a 3-6. oldalakon! 346 KMKÁF 1908/9-dik évi értesítője. 1909. 62. 347 KMKÁF 1891/2-dik évi értesítője. 1892. 54. 348 KMKÁF 1891/2-dik évi értesítője. 1892. 54. 349 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 46. 350 KMKÁF 1893/4-dik évi értesítője. 1894. 55. - Fent nevezett főreáliskolai tanár két tanulmánya ugyanitt az 1-14. és a 14-22. oldalakon jelent meg. 118
