Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

tó. A többi csoport működéséhez és fejlődéséhez, így a keményítő- és spirituszgyártáshoz is, nélkülözhetetlen volt az elégséges és minőségi nyersanyag: a gabonafélék, a burgonya és az állati zsiradékok biztosítása. Vajdaság egyetlen nehézvegyipari gyára az 1904-ben alakult Zorka Rt., amelynek a Klotild, Első Magyar Vegygyár Részvénytársaság volt a megalapítója. E gyár szuperfoszfátot, kénsavat, kékkövet, glau- bersót és keserűsót termelt, évi 3000 vagonnyi mennyiségben. Szabadka a keményítőgyártás központjának számított, a gyárak még 1918 előtt alakultak meg, és széles piacot láttak el termékeikkel. A bő nyersanyagkínálat (kukorica, búza) biztosította működésük kedvező feltételeit. A háború után a vámelőírások és a leszűkült piac következtében termelésük és ezzel párhuzamosan hasznuk is jelentősen megcsappant. Szabadkán a következő keményítőgyárak működtek: Rekord Keményítő és Csirizgyár (Rekord, fabrika stirke i ciriza), Marcell Kopp Keményítő Rt. (Stirak, Marcel Kopp d.d.), Löwy és Társa Keményítőgyár (Löwy i drug fabrika stirka) és a Slezinger Keményítőgyár (Fabrika Stirke Slezinger). Az Orient cég gyógyszeralapanyagul szolgáló keményítőt gyártott. 1875 előtt Szabadkán már 5 „ecetgyár” működött. A két háború közötti időszakban azonban csak Kemény Dávid ecetgyára maradt meg. Spirituszt és keményítőt a Bácskai Spiritusz és Élesztőgyár Szabadka (Backa fabrika spiritusa i kvasca u Subotici), Aleksandar Frank kereskedő és Josif Piukovic nagybirtokos gyártott.

Különleges termékei - állati szérumok és védőoltások - voltak a Patria - Szérumgyártó Intézetnek (Patria- zavod za proizvodnju seruma), amely 1921-től foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb intézete volt ez. 1938-tól Jugoszláv Szérum Intézet, Zágráb (Jugoslovenski serum zavod, Zagreb) néven működött, a zágrábi intézet szabadkai fiók intézeteként. A szappangyártás a kisipari és házi műhelyek mellett gyárakban is folyt. Ilyenek voltak többek között: Beck Manó, Erika, a Hartmann és Conen gyár Nizza néven műküdő külön üzemrészlege.

Gyertyát, szappant és kocsikenőcsöt a Primariusz, Első Jugoszláv Vegyipari Gyár (Primarius, prva jugoslovenska industrijalna tvornica kemikalija) gyártott. A legnagyobb szabadkai festék- és lakkgyár a Klein Géza és Fiai Lakk- és Festékgyár (Géza Klein i sinovi, tvornica laka i bója) néven működött.

________________________________Szabadkai iparosok nemzetiségi összetétele a két világháború között

9

7