Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

esete, aki fémipari cég tulajdonosaként először magyarra, majd szerbre változtatja nevét. (Geigerről Gáborra, Béláról 1930 körül Vojislavra szerbesíti nevét). A cégek vezetése jellegzetesen családi keretekben működött. A szaktudást 1918 előtt az esetek túlnyomó többségében a Monarchia más részeiről érkező szakemberek hozták Szabadkára, ennek az I. világháború sem vetett véget teljesen."2

Az 1921-es népszámlálás adatai szerint Szabadka összlakosságának 17,8%-a (16 233 lakos) dolgozott a gyáriparban és a kisiparban, 49%-a földműveléssel, 6,6%-a kereskedelemmel foglalkozott. Hivatalnokokból és szabad foglalkozásúakból 9,4% élt a városban, egyéb foglalkozást űzött a lakosság 17,2%-a. Ezek az adatok a város földművelő jellegéről tanúskodnak. A viszonylag fejlett, a háborús időket sikerrel átvészelő gyár- és kisipar olyan alapként szolgál az újonnan alakult államközösségben, amelyre építeni lehet. 1921-ben a gyárak száma Szabadkán 21, ebből 12 részvénytársaság formában működött, 9 pedig magántulajdonban volt. 1933-ban a gyárak száma már 66, ebből 9 malom, 12 nyomda, 2 gőzfürdő, 4 téglagyár és 39 más tevékenységet folytató gyár. Az adópolitika Vajdaságot sokkal jobban sújtotta, mint más területeket. Itt 22 féle adót és pótadót vezettek be. Külön nehézséget jelentett a hadiadó, amely 1919-ben lépett életbe és az elkövetkező 9 évben volt érvényben. A gyárosok rétege, a szabadkai társadalmi előkelőségek egy csoportjaként, olyan nem szakmai csoportosulások és szervezetek egész sorában tevékenykedett, mint a szabadkőműves páholyok, a Rotari klub, különböző sportszervezetek, jótékonysági és emberbaráti szervezetek. A gyáriparhoz sorolható gazdasági vállalatok többsége Szabadkán is részvénytársaságok formájában működött.

A zsidók részvételi aránya Szabadka gyáriparában messzemenően túlszárnyalta a város lakosságának számához viszonyított létszámukat. 1921-ben minden gyártulajdonos zsidó volt, a részvénytársaságokban pedig a részvények többségét ők birtokolták. Ez az állapot szinte az egész vizsgált időszakra jellemző. A szabadkai zsidóság képezte a gyáriparosok társadalmának tengelyét a kezdetektől - a XIX. század második felétől, egészen a háborús évekig, 1942—43-ig. Ekkor a faji megkülönböztetésen alapuló törvények meghozatala után, tömeges kitoloncolásuk és végső megsemmisítésük is bekövetkezett. E kis közösség jeStevan Mackovic

________________________________________________________________________________________

2 Mészáros Zoltán könyismertetőjét lásd a Klió történelmi szemléző folyóirat honlapján. Internet: http://www.c3.hu/~klio/klio053/klio060.htrn (2012. jan. 31.)

90