Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

és vállalkozó szellemű tagjai mezőgazdasági (termény-, dohány-, toll-, bőr-) kereskedelemből vették ki részüket kezdetben, majd a pénzügy és az ipar fellendülésével, a gründolás (Gründzeit) kezdeti időszakában megvetették lábukat a magyar gazdasági vezető (elit) nagykereskedői (Großhändler) - pénzoligarcha csoportjában. Vannak kivételek, mint Kornfeldék, akik a banki szektorban kezdték pályafutásukat. Kapcsolatrendszerük révén családi vállalkozásuk (Unternehmen), érdekeltségük egyre gyarapodott, előfordulhatott, hogy családi cégükön keresztül irányítottak, esetleg finanszíroztak új beruházásokat, cégalapításokat. A csoport tagjai a hasonló gazdasági érdekeltségű családok tagjait jól ismerték, egymás között házasodtak, utódaik - mint ezt a Weiss-Chorin-Kornfeld-Mauthner-Heinrich rokonság is tükrözte -, segítették, támogatták cégeik üzleti tevékenységeit, amit észrevehetünk az igazgatósági részvényes névjegyzékekben. Tagjai és irányítói voltak a gazdasági érdekvédelmi szervezeteknek - mint például a Pesti Lloyd Társulatnak, a GYOSZ-nak, a Magyarország Közép-Európai Közgazdasági Egyesületnek, illetve az első világháború idején működő gazdasági és más, kulturális és vallási szervezeteknek. Egy részük politizált az országgyűlésben, illetve társadalmi rangjuk miatt a főrendiházban, majd 1927-től a felsőházban, mint báró Weiss Manfréd, báró Kornfeld Zsigmond, majd utánuk ifjú dr. Chorin Ferenc és báró Kornfeld Móric. Másik részük, mint Kohnerék, távol tartották magukat a politika világától. Dr. Kohner Adolf a politikai életben nem vett részt, de jelentős összeköttetései voltak, élete során négy volt vagy leendő magyar miniszterelnökkel állt üzleti kapcsolatban.6

Köreikben előfordult a rokoni házasság, mint dr. Kohner Adolf esetében, aki unokatestvérét, Kohner Helént vette feleségül. A gazdasági elit tagjai klánszerű (patriklán), patriarchális, hierarchikus és tradicionális jellegű családokban éltek, amelynek feje a szenior volt, a legidősebb férfi, aki hatalommal rendelkezett családja minden tagja felett. A szeniorok feladata volt a cím, a vagyon, a birtok megőrzése, gyarapítása, kezelése és átadása az utódok számára.7

________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911—1947 közötti időszakban

6 Gróf Tisza Istvánról (1861-1918), Simonyi-Semadam Sándorról (1864-1946), gróf Teleki Pálról (1879-1941) és gróf Bethlen Istvánról (1874-1946) van szó.

7 „Kohner Adolf, amióta ö a szenior, mindig csinált valamit, de nem mindig csinálta azt, ami kellett.” RADNÓTI József, 1929. 107. o., KÖVÉR György, 2002. 47-52. o.

7