Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

Sarlós István Összegzés Az 1929-es bajai helyhatósági választás a hatalmon lévő korábbi pol­gármester, Dr. Vojnics Ferenc elsöprő győzelmét hozta. A győzelemnek több magyarázata van. A legkönnyebb magyarázat az 1929-es válasz­tás „antidemokratikus” voltának a hangsúlyozása. Kétségtelen, hogy az 1929-es közigazgatási reform alatt megalkotott XXX. törvénycikk az új választási rendszerről nem adott sok lehetőséget az ellenzéknek, de a szavazás végeredményében megjelenő több mint 80 %-os győzelem nem ezzel magyarázható. A megoldás Dr. Vojnics Ferenc személyiségében és vezetési mód­szereiben keresendő. A közigazgatásban megszerzett tapasztalata mellé mérhetetlen munkabírás és emberszeretet társult, amely hosszú távon meghozta gyümölcsét. A polgármester a hivatali ideje alatt folyamato­san a város érdekében munkálkodott, de a munkájában mindig megta­lálta a megfelelő munkatársakat és segítőket. Példamutató magatartása mellett a város hivatali apparátusának tényleges vezetőjévé vált, tisztá­ban volt a napi problémákkal a hosszabb távú elképzelésekkel egyaránt. A munkatársai úgy érezték, hogy számíthatnak rá és ki fog állni a vé­delmük érdekében is, ha úgy hozta az élet.55 Személyes karizmatikus vezetői stílusával elérte, hogy a bajai kérdésekben nem a pártgyűléseken döntöttek, az ellenzék vezetőit is meg tudta nyerni a város fejlesztéséért végrehajtandó feladatokhoz. A kormánypárt és az ellenzék nézeteinek összehangolása nem ment mindig zökkenőmentesen, de a törvényha­tósági bizottság ülésén már mindig egységes vélemény született. Ezt a polgármester sajátos munkamódszerrel oldotta meg. A közgyűlések előtt mindig értekezleteket tartott, melyre meghívták az összes érintett felet, itt mindenki megismerhette a következő ülésen tárgyalandó ügye­ket és szabadon kifejthette a véleményét is. Az értekezleteken Vojnics Ferenc vezetésével mindig megtalálták a megoldást, így a közgyűlések, ahol a „tényleges határozatokat” hozták nyugodt légkörben zajlottak és 55 Ezt Baja első világháború utáni szerb megszállásakor megtette. Ő ugyan lemondott a polgármesteri hivataláról, de a beosztottjainak azt javasolta, hogy ők tegyék le a hű­ségesküt az új állam vezetésére, mert neki meg kell tartaniuk az állásukat, hogy védjék a családjukat és lehetőségeikhez mérten a város lakosságát. Erről lásd részletesebben: FÁBIÁN Borbála, 2009. 43^44. o. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom