Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

tiszti főorvos, Horváth Béla a mérnöki hivatal vezetője, Puhala Tibor főszámvevő.46 Az újonnan megválasztott tisztviselők köszöntésével a tisztújítószék befejezte ülését.

Sarlós István____________________________________________________________________________________________

Az új városvezetés feladatai

Az új városvezetés előtt komoly feladatok álltak. 1929 Baja életében jelentős év volt, mivel a helyhatósági választással párhuzamosan Bajaszentistvánon népszavazást tartottak a község hovatartozásáról. A szentistvániak egyértelműen Baja mellett álltak, így a két település egyesítése jelentette az 1930-as év legnagyobb eseményét.

1929 a világgazdásában jelentős fordulatot hozott. 1929 októberében a „fekete csütörtökön” összeomlott a New York-i értéktőzsde. A világ vezető pénzpiacának az összeomlása addig ismeretlen méretű pénzügyi és gazdasági válságot indított el. Ez a válság különösen megviselte a világpiactól függő országok gazdaságát, így Magyarországét is. A válság egyértelműen negatívan hatott a városok fejlődésére is, így Baját sem kerülhette el. A város gazdaságának élénkítésére több lehetőség is kínálkozott. Komolyabb ipari üzemet nem lehetett telepíteni a városba, mivel a túltermelés miatt létrejött válságban az iparcikkeket nehezen lehetett volna értékesíteni. Baja alapjában véve agrárjellegű település volt, de a mezőgazdasági áruk értékesítését is csak helyi szinten lehetett megvalósítani. Baja igazán jelentős jövedelmet a szállítási lehetőségektől és a dunai kikötőtől remélhetett.

A trianoni békediktátum következtében elszenvedett veszteségek miatt Baja szerepe felértékelődött a dunai szállításban. A déli kikötők47 „pótlására” országos érdekké vált a kikötő bővítése. A kikötő bővítésének legfőbb szorgalmazója Baja város polgármestere volt. Az új megyeszékhelyen 1924-ben kezdődtek el a tárgyalásokat a kérdéses Du- na-parti területeket Bács-Bodrog vármegyéhez csatolásáról.48 A bajai

46 BKML IV. 1401. 1929. évi közgyűlési jegyzőkönyv 35-40. o.

47 Baracska (Téli kikötő volt.), Bezdán (Nemzetközi kereskedelmi és téli kikötőt építettek ki itt.), Palánka (A Szerb-Horvát-Szolvén Királyság a bezdáni kiktőt fejlesztette, így az 1930-as évekre ez a létesítmény is téli kikötővé vált.), Pancsova (Belgrád közelsége miatt elsorvadt, ekkor már nem használták.) Erről lásd: POGONYI György, 1929. 201-204. o.

48 BKML IV. 1416. Baja Város Mérnöki Hivatalának iratai, (a továbbiakban: IV. 1416.) 4084. ksz. 1. csomó.

76