Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN
választási törvény értelmében nem mehetett biztosra a választásokon, ezért beszédében egyértelműen jelezte, hogy felkészült a lemondásra és a polgármesteri szék átadására. A búcsúbeszédet26 a bajai lapok27 teljes terjedelmében - kommentárok nélkül - közölték másnap, így mindenki olvashatta a polgármester reális, olykor kritikus szavait. A polgármester szerint a város az első világháború alatt és az azt követő megszállás idején példásan teljesített. A lakosok hazaszeretetből, kitartásból és szolidaritásból is jelesre vizsgáztak.28 Baja lakossága és területe az eltelt 20 évben 5,5 illetve 7,5%-kal nőtt. A területgyarapodás a közigazgatási szerepkör bővülésének természetes velejárója volt, és a lakosság gyarapodása is elsősorban ennek tudható be. Vojnics szerint a legörvendetesebb gyarapodás a város vagyoni helyzetében mutatkozott meg. 1910-ben 6 millió pengő29 volt a város vagyona, amely 1928-ra 10,5 millióra nőtt.30 A város vagyonának a növekedésével párhuzamosan javultak a közlekedés feltételek Baján. A szilárd burkolatú járdák terület 25%-kal bővült, az utcaburkolaté 5,4%-kal. A legnagyobb előrelépést a város a kövezett országutak építésével érte el. Az itt felmutatott gyarapodás 306%, de ez még mindig csak 24,5 km közutat jelentett.31 Baján sokat áldoztak a kulturális élet fejlesztésére, támogatására is. Az óvodákra fordított kiadások az 5-szörösére nőttek, bár ehhez az is hozzájárult, hogy a város átvette a nőegyleti óvodát. Az elemi oktatás terén is komoly fejlődés volt. A meglévő 17 elemi iskolai tanterem mellé további 13-at építettek. Ez egy új iskola építését és további 3 bővítését jelentette. A termek nem álltak üresen, ezt az is bizonyítja, hogy a tanító létszám 20-ról 36-ra növekedett. A polgári iskolában is javult az oktatás színvonala, az alkalmazott tanerő létszáma megduplázódott. A város költségvetését egyéb oktatási kiadások is terhelték. A Baján működő felekezeti iskolák nem tudták eltartani magukat a beszedett tandíjból, ezért számukra külön segélyalapot hoztak létre. Emellett a szegény sorSarlós István____________________________________________________________________________________________ 26 MERK Zsuzsa-RAPCSÁNYI László, 2007. 349-355. o. 27 Bajai Újság 1929. október 2. és október 3. 1. o., valamint Független Magyarság 1929. október 2. 1. o. 28 MERK Zsuzsa-RAPCSÁNYI László, 2007. 350. o. 29 1910-ben természetesen még korona volt a fizetőeszköz, de a pontos számadatok kedvéért átszámolták pengőre. 30 MERK Zsuzsa-RAPCSÁNYI László, 2007. 350. o. 31 Uo. 72
