Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
megélhetési forrás, a gazdaság felé fordultak, pozíciókat vállaltak, illetve a birtokukra, uradalmukra építve gyárakat alapítottak, mint például a Károlyi, Csáky, Keglevich, Mikes, Degenfeld, Schönborn-Buchheim grófok. A hilferdingi és gerschenkroni koncepciót veszünk észre, amelynek során a bank és a konzervgyár között személyi összefonódás-összeköttetés van.65 A bank részvétele az igazgatótanácsban lehetőséget nyújthatott, hogy így akaratát, elképzeléseit a konzervgyár gazdasági működésében, üzletpolitikájában végrehajtsa. A bank érdekeltségi körének meghatározó eszköze a részvények birtoklása. Az Angol-Osztrák Bank birtokolta a legnagyobb tulajdonrészt a kecskeméti konzervgyárban, ahol képviselői, cégvezetői által érvényesítette érdekeit. A tulajdoni részt növelték azzal is, hogy az igazgatósági tanácsban ott voltak a saját vezető embereik. Ez egy erős kontrollt biztosított az üzleti folyamatok zavartalan működésében. Észrevehetjük, hogy a korabeli Magyarországon működő bankok, vállalatok kapcsolatban álltak Ausztria bank- rendszerével, illetve annak iparával, ami azt jelentette, hogy hasonló szervezetűek voltak, illetve személyi (unió) összekötetésben álltak. A személyi összekötetés egyfajta ellenőrzés (kontroli-funkció) is volt. Az igazgatósági tanácsban és a felügyelőbizottságban ülőket a funkcióhalmozás jellemezte.66 Erre jó példa, hogy dr. Kohner Adolf 1925 körül 32 tisztséget töltött be különféle vállalatokban - ebből egy cégfőnöki/ tulajdonosi, 11 elnöki, egy társelnöki, három alelnöki, 15 igazgatósági tagsági, egy felügyelőbizottsági ezen felül érdekvédelmi szervezetekben és egyesületekben öt tisztséget - ebből négy elnöki, egy tagsági - tudhatott magáénak, továbbászámtalan kulturális, művészeti és vallási szervezetnek is tagja volt.67 68 Radnóti József, a 20. század első felében élt gazdasági szakíró így írt erről: „Volt egy periódusa, amikor szinte állandóan zsakettben járt, mert reggeltől estig elnökölt vagy részvett üléseken. Akkor tombolt benne a gründolási láz, alig volt a piacon olyan alapítás, amelyben részt vett volna.”6* Hlbocsányi Norbert _____________________________________________________________________ 6 5 Rudolf Hilferding (1877-1941) osztrák-német közgazdász, politikus, majd Alexander Gerschenkron (1904-1978) amerikai közgazdász, gazdaságtörténész vizsgálta a pénz- intézetek-vállalatok kapcsolatát és felállították a koncepciójukat. 66 Rudolf HILFERDING, 1959. 174-175.0.; TOMKA Béla, 1995. 171-207. o.; TOMKA Béla, 1999. 132-134. o.; LENGYEL György, 1989. 39 94. o. 67 BFL VII. 2/e. Társas cégjegyzék kötetei. 68 RADNÓTI József, 1929. 107. o. 22
